Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)
Levelek 1944-1947
224 Budai úrinők romlakásban A kis szoknyát majd összestoppolom, nem lesz valami szép, de otthon azért jó lesz. Nem lett volna szabad piszkosan eltenni, azért ette meg a moly. A cipőt majd elviszem a suszterhoz, talán meg tudja csinálni, ha horgolok egy elejét, majd megkérdezem. Karácsony első napján Dvényi Magdus volt itt fiával. Nagy már az is, de nem olyan óriás, mint a mienk, helyes és nagyon illedelmes, figyelmes, de egy kis zsidós stílje van. Magda el akar költözni a házából, ki Kőbányára, mert így messze van a hivataltól és ezt úgy oldja meg, hogy vesz Kőbányán egy kis házat. Rengeteget kereshet, hogy ezt is megteheti. Karácsony másnapján Polgár Margiték haza voltak uzsonnán. Irén beteg lett. Volt egy igen finom nyúlpástétom, mibe még egy kis kacsamáj is volt főzve és ettől csoda finom lett, és bejgli, az is jó volt és ezúttal nem repedt meg, új receptre készült és már elfogyott. A napokban Maca volt itt, aki megunta a dicsőséget Zichy gróféknál és hazajött, most kötni akar, abból élni és nem akarja a „függetlenségét” feláldozni, nem költözik össze Terivel sem. Kicsit sanyarú dolog kötésből élni. Géza is itt volt vasárnap Palinál. Mind betegek, Terinek orbánca van. Nagy, sok bajuk van mostanában. Sajnállak édes Gyerekem, hogy annyit vagy most egyedül, és azt hiszem, ez nem is valami jó anyagilag sem, kétfelé élni. Megkértem Palit, hozzon nekem szalonnát és még darát, ha ott kapni. Nagyon szépen köszönöm édes Ucikám a zsírt! Már nagyon aggódva néztem, hogy fogy a zsírom, most emiatt már nyugodtabb vagyok. Most a liszt aggaszt, eddig a Bankból szépen kaptunk, most egy Vi kg-ot ketten, van ott valami lisztpanama és most nagyon félek, hogy nem kapunk elég lisztet, készletünk meg igen kicsi, az is leginkább kenyérliszt. Még a gyerekeknek is írok. Téged Isten áldjon és védjen, és adjon Nektek boldog új esztendőt, jobbat, de legalábbis nem rosszabbat, mint a régi volt! Adjon Nektek végre egy otthont és kevesebb gondot! Sok-sok szeretettel csókol: Anyád Dietzgenné Pátkainéhoz Budapest, [1947. január] (vasárnap) Édes Uckám! Az i kimaradt a megszólításból, de nem baj, gondold hozzá! Először is minden jót kívánok születésed napjára! Sok örömet a Gyerekeidben, sok pénzt és kevesebb gondot, és egy szép, saját otthont! Csak ez, hogy legyen, arról nincs semmi elképzelésem. Stefi tanti írt ugyan és írja, hogy hagyatékát 3 részre osztotta, egy rész a Tiétek, egy Öcsire és egy Elsáé, a Kálmán bácsi leányáé esik, de hát ez Bécsben
