Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)
"Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros"
16 .Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros’ édesanyjával együtt kényelmesen, középosztályi színvonalon éljenek.13 Bizonyára a családi kapcsolatai is szerepet játszottak abban, hogy sikerült megszereznie egy ilyen állást, amiről más, hasonló végzettségű nők legfeljebb csak álmodhattak. A Fény utca 15. szám alatti bérház modem bérház volt. Az 1909-ben épült, liftes (két személylift és egy teherlift), központi fűtéses (nagynyomású gőzfűtéses) és központi melegvízszolgáltatással ellátott, két lakás kivételével összkomfortos ház jó elrendezésű, világos lakásai a budai oldal frekventált részén, de már nyugalmasabb környezetben, kényelmes lakáskörülményeket biztosítottak a lakóknak. A lakóközösség tagjai a régi típusú bérházakétól eltérően azonos társadalmi réteghez, a középosztályhoz tartoztak, zömében tisztviselők, értelmiségiek és katonatisztek voltak. 1941-ben néhány kivétellel - Mária és Dietzgen Imre is közéjük tartozott - minden lakásban élt háztartási alkalmazott.14 Mária 1937-től - a sógora is ekkor bérelte ki a szomszédos lakást - a negyedik emeleten bérelt édesanyjával kétszobás, erkélyes lakást.15 Máriáéknak ugyan nem volt telefonvonaluk, de a szomszédos, háromszobás lakást bérlő húgáéknak igen. Mindenest a háború előtt Pátkaiék alkalmaztak, Máriáék nem vettek fel senkit, de a nagyobb munkákra, például befőzéshez egy-egy napra alkalmi kisegítőt fogadtak, valamint havonta a nagymosáshoz mosónőt hívtak.16 A modem kislakásokban a középosztálybeli, úrinak mondott életmódhoz már nem feltétlenül várták el bentlakó cseléd alkalmazását. Dietzgenné leveleiből mégis kiderül, hogy nem idegenkedett bejárónő vagy mindenes segítségét igénybe venni, sőt, úgy vélte, hogy két- majd háromgyermekes ifjabb leánya háztartásába feltétlenül szükséges valakit alkalmazni. Mikor nem találtak senkit, akkor a cseléd munkáját jobb híján a nagymamák egyike vállalta át. Hétköznapok 1944-ben: légiveszély, riadó, bombázás 1942-ben már megfordultak ellenséges repülőgépek Budapest felett, négy nap bombáztak, vagyis nem csak a Légoltalmi teendők című füzetből ismerték a légiveszélyt és a riadót, az akkori pusztítás azonban - amely leginkább Kispestet érintette - a későbbiekhez képest nem volt igazán jelentős. A fővárost 1944. április 3-án érte először nagyobb támadás, 150-nél is több amerikai gép jelent meg Budapest légterében, elsődleges célpontjaik a ferencvárosi pályaudvar és a Dunai Repülőgépgyár Rt. létesítményei voltak. A célpontok megsemmisítése érdekében Budapest történetében először hajtottak vég-13 BFL XVII.1535.a 4. d. Dékány (Dietzgen) Mária. 14 BFL IV.1419.j II. Fény u. 15. Lakásív (1941) passim; Faragó 2008. 249. 15 BFL IV.1419.n II. Fény u. 15. Házigyűjtőív (1945), Lakásív (1945) II. em. 12., BFL IV. 1419.j II. Fény u. 15. Lakásív (1941) IV. em. 54., IV. em. 55.; BFL XV.17.d.329 Hrsz. 13195. (Fény u. 15. Alaprajz: IV. em.) 16 Mária a fűtéssel és a melegvízzel együtt évi 975 pengőt, dr. Pátkai György 1570 pengőt fizetett. BFL IV. 1419.j II. Fényű. 15. Lakásív (1941) IV. em. 55.
