Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)
"Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros"
A mindennapi élet nehézségei a második világháború utáni Budapesten 13 Úri család Az 1860-ban elhunyt jómódú újvidéki kereskedő, Dietzgen Alajos fiai, Alajos, Imre és Sándor az ottani katolikus gimnáziumba jártak. A családi vállalkozást Dietzgen Imre vitte tovább, akit a helyi közösség köztiszteletben álló tagjaként 1883-ban a vallás és közoktatási miniszter kinevezett az újvidéki ipar- és kereskedelmi iskola gondnoksága bizottságába, később törvényszéki kereskedelmi ülnök, majd a század végén kereskedelmi tanácsos lett. A Dietzgen Imre és Fiai cég a fűszerkereskedelem mellett vasnagykereskedelemmel is foglalkozott. Dietzgen Imre gyermekei a harmadik Alajos és az ifjabb Imre (Imre önki, szül. 1872) voltak.7 Alajos - a levélíró Mária édesapja - fővárosba költözésének időpontját csak sejtjük, felesége 1896-ban került Budapestre, amikor összeházasodtak. Alajos 1897-től már biztosan az Első Magyar Hazai Takarékpénztár budai központjában dolgozott tisztviselőként, majd az első világháború előestéjén bekövetkezett haláláig osztályfőnökként.8 1900-ban feladott apróhirdetései középosztálybeli életszínvonalról árulkodnak: a Tisztviselőtelepen keresett házat két különálló, négyszobás, modem lakással vagy máshol, Budán egymás melletti 3-4 szobás modem lakásokat kerthasználattal, esetleg villát.9 A modem lakásról a családfő halálát követően sem kellett az özvegynek és leányainak lemondania, bár nehéz körülmények között keresték kenyerüket varrással, kalapkészítéssel. Alajos fivére, Dietzgen Imre Trianont követően, 1920-ban települt át a fővárosba. Az özvegy és családja az 1920-as évektől Dietzgen Imrével azonos házban béreltek lakást (Fény utca 1., később Fény utca 15.). A nagybácsi ebben az időben a Mediator Hirdetőiroda és Kereskedelmi Részvénytársaság aligazgatójaként tevékenykedett, és jelentős vagyont gyűjtött. 1939 őszén telket vásárolt a XI. kerületben, a Karolina úton, és engedélyt kapott egy háromemeletes bérház építésére.10 11 Dietzgen Imre első házasságából egy fiú, ismét Imre született. A nagybácsi 1934-ben egyedül költözött a Fény utca 15. negyedik emeletén lévő kétszobás lakásba, 1938-ban azonban feleségül vette az unokahúgával egyidős Janoky Magda (Maca) rendőrségi tisztviselőnőt." A Dietzgen leányok nagybátyjuk révén kerültek kapcsolatba a veszprémi Városy (Várossy) családdal, akikkel a kapcsolat az újvidéki időkre nyúlt vissza. Az 1877-ben veszprémi előnévvel nemességet kapott Városy fivérek közül országos ismertségre a 7 Az újvidéki kir. kath. magyarfőgymnasium értesítője 1873/4-1897/8. Újvidék, 1898. XVI. tábla; Budapesti Közlöny 1872. július 18. 162. sz. 2. p., 1917. április 8. 82. sz. 3. p., 1917. november 24. 272. sz. 7. p., 1918. június 2. 125. sz. 11. p.; Budapesti Hírlap 1883. január 28. 28. sz. 2. p. Kinevezések, 1895. augusztus 2. 208. sz. 10. p. 8 Mihók-féle Magyar Compass 29/1. 1901. 175. a.; Az Újság 1914. május 10. 110.sz.45.p. 9 Budapesti Hírlap 1900. szeptember 5.243. sz. 16. p., 1900. szeptember 13. 251. sz. 17. p. 10 Pátkai Ilona közlése; Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 29. (1928) 142.; BFL VII.176.a. - 1922 - 0067.; Építési engedélyek: nagyobb építkezések. Építőmesterek Lapja - A Munkaadó 1939. október 26. 43. sz. 3. p. 11 BFL IV.1419J II. Fényű. 15. Lakásív (1941) IV. em. 47.
