Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)
Levelek 1944-1947
Levelek a Fény utcából 1944-1947 133 Jól hazaért Polyánszkyné? Megkaptad szerény kis csomagomat? A disznósajtot, puszerlit és 10 csomag cigarettát? Hogy ízlett? Hallom, már egy csomagocska cigaretta 20 P. Egyáltalában rohamosan drágul és fogy minden. Pénzért már semmit sem akarnak adni, sóért, gyufáért, ruháért, fehérneműért is napról napra szöknek az árak. Uciék ma egy libát vettek 350 P[-ért], de bizony nem kövér, nem lesz sok zsírja. Húst nem kapni. Már régen nem hallottam semmit sem Rólad Márikám. Egy levelet postán is küldtem, megkaptad? Mamuci írt postán Palinak és az 6 nap alatt itt volt, írjál Te is! Mi a neved Gyerekem? Nem írtad, mégis mikor jössz? Már úgy várlak. Szeretném Veled megbeszélni, mikor mehetek haza. Mamuci írja, hogy már kezdik a házat tatarozni, ha meg akarja a lakását tartani, 50 P.[-t] kell havonta fizetnie februárig viszszamenőleg. Nálunk még nem tataroznak? Milyenek most az állapotok? Ád a Bank élelmiszert? Nem írsz semmit. Mennyi most a fizetésed, meg lehet élni? Hogy van a füled Márikám? Kicsit én is süket vagyok, ki kellene kezeltetni. Öcsi tele van reményekkel, hogy Te küldesz a játékaiból neki. Nincs semmi játékja és ennek híján és kert híján lejár az utcára játszani, honnét úgy jön fel, mind egy kis disznó, nagy kétségbeesésünkre, mert tönkreteszi a ruháját és nincs másik. Különben csak megvagyunk. Itt már van érett cseresznye. Jó lesz, ha megint ehetünk gyümölcsöt, mióta az oroszok bejöttek, nincs egy alma, cukor és só. Az alma minden délután eszembe jut, még most, 5 hónap után is nagyon hiányzik. Ucinak meg a cukor, az édesség, ez csodálatosképpen nekem nem olyan nagyon. Sós tésztákat sütünk, ma mágnás szelet volt melasszal, de nem volt jó. Az élesztő dekája 6 P, és még örülni kell, ha kapunk. Hogy van Városy Gyula? Öcsiékkel mi van? Édes Márikám, most vannak itt a csomagért, sajnos, csak táblácska szalonnát és egy pár kolbászt bírok küldeni. A kolbász fahamuba van elrakva, az itteni tudósok szerint akkor nem szárad ki, ha ennél belőle, azt a darabot mártsd vízbe, akkor gyönyörűen lejön a bőre. Sok-sok szeretettel csókol Lilivel együtt: Anyád. Isten és a Szűz Anya áldjon és védjen édes Gyerekem! Mária édesanyjához és húgáékhoz Budapest, 1945. Pünkösdvasárnap [május 20.] Édeseim, Pünkösd van és én Pesten ünnepelek! Pedig úgy szerettem volna Nálatok lenni, de az odajutás nem olyan egyszerű. Megkaptam Mamucihoz küldött leveleteket és benne Ilike fényképét. Nem győzöm eleget nézni, olyan édes, olyan aranyos, olyan jó volna összepuszizni azt a kis édes pofikáját! Elővettem a fényképalbumot és összehasonlítottam a gyerekek képeivel, nem
