Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)

Levelek 1944-1947

Levelek a Fény utcából 1944-1947 117 volt beleterítve, Városyék díványpámája volt a fejem alatt, és a piros takarómmal taka­róztam. A földszinten van egy szoba-konyhás lakás, abban most egy munkás házaspár lakik, ott főzött 12 család, köztük Liliék is. Oda szaladgáltunk ki az udvaron keresztül Mariskával, - sokszor de nagy dörgések közben. Az udvaron szedtük össze a fát a fő­zéshez. Ott is mosdottunk, néha-néha, sokszor egy hét is beletelt, hogy megtehettük. Mikor már nem volt vizünk, akkor hóval mostuk meg a kezünket meg az arcunkat az udvaron. Az óvóhely mellett volt egy raktárhelyiség, abban tartottuk az élelmiszert, de ott is loptak. Háromszor volt lova a háznak, egy itt lakó mészáros darabolta fel. Igen jó falatokat ettünk belőle. Mindig ünnep volt, ha hozzájutottunk. Az utcán a megsebesült lovakat agyonlőtték és behúzták a házba. Bizony volt idő, amikor alig volt mit inni. A Ganz-gyár telepére jártunk egy kúthoz vízért, de nagyon rossz és keserű volt. Csak forralva lehetett inni. Mindig kivártuk, amikor kevesebb lövést hallottunk és akkor többen útra keltünk vizért. Bizony ilyen kirándulás mindig veszéllyel járt, sok ember meghalt vízhordás közben. Hála Istennek, nálunk nem. És igen, mi is - én is - megtet­­vesedtem. Már a lakásban laktunk, amikor volt egy nap, hogy 15-öt fogtam. Csak két hete, hogy nem találok már, de azért minden nap tartok tetűvizsgálatot. A turistanadrá­got elküldöm a gyermekholmikkal együtt. Április 16. Ma eljöttem Polyánszkynéhoz és örömmel hallom, hogy holnap indul Pécsre. Tehát be­fejezem a levelet. Anyusnak itt küldök 500 P-t. Ennyi volt nálam. Az említett holmikat majd elküldöm valakivel, nem akarom Polyánszkynét terhelni. Csókollak mindnyájatokat: Mária Dietzgenné Máriához Pécs, 1945. április 12. Márikám, én édes drága jó Gyerekem! Bár azt hiszem és erősen remélem, hogy ma vagy holnap megérkezel, mégis írok, mert hisz az elutazásodnak százféle akadálya lehet, annál is inkább, mert a ma érkezett la­podból látom, hogy már hivatalba jársz. Nagyon örültem, hogy megint egyszer hírt hallottam Rólad, hisz éppen egy hónap előtt írtad az előző levelet, csak kár, hogy nem volt időd hosszabban írni. Megkaptad a csomagot? Polyánszki Ottóné hozta, ki a Sashegy tövében levő, vá­rosi házak valamelyikében lakik, tudod azok a csúnya szürke házak, ahol, mikor Uci ott lakott, a köztisztviselők voltak. De csak úgy beszéd közben derült ki, mert mi csak az itteni címét kérdeztük. Dr. Polyánszki Ottóné, az ura pénzügyi tanácsos. Nagyon sajnálnám, ha elveszne a csomag. Volt benne egy egész kerek Trappista sajt, egy kis tábla szalonna a saját disznónkból, egy pár kolbász, mézeskalács, még cigaretta is. Úgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom