Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)

Levelek 1944-1947

Levelek a Fény utcából 1944-1947 101 az út. - Ma vasárnap van és megjelentek Andriskáék egy markos emberrel, el akarják vinni, ami még holmijuk a lakásban maradt. Olyan szerencsések voltak, hogy még december 29-én délelőtt nagy hirtelen összepakoltak sok mindent és átmentek Pestre. És 29-én este kaptuk a belövést. Ok sohasem jöttek le az óvóhelyre, ott maradtak volna valamennyien. A speizből igyekeztek egyet-mást kihozni, ami sikerült is nekik - rész­ben - kedden újra jönnek - és így Uci számára én is meg tudtam menteni valamit, sőt a magam számára is találtam egy kis ennivalót, aminek nagyon megörültem. Nanikám, úgy látlak, hogy Te töröd a buksidat, hogy hogyan juttathatnál valami jó falatot nekem. De azt hiszem, ez reménytelen ügy. Ne aggódj miattam, eddig, ha beosz­tottam is, de még nem éheztünk. Soványak vagyunk mindnyájan, én olyan karcsú va­gyok, mint Uci, de mindenki mondja, hogy egyike vagyok azoknak, akik jól néznek ki. Lili szerint igen jól áll a fehér haj, - hát még elég tarka vagyok. - Lili, a vice-mamám, nagyon kényeztet, no meg Mariskája55 is. Lili mindent megvesz a számomra, Mariska kimossa a holmimat. Sajnos, a háznak még mindig nincs vize, de már nem a Margit kőrútról, hanem a 17-es házból hozzuk. Uci kályhája nem akart nálunk szeparálni, sze­rencsére tudtunk egy nagyon jó kis kályhát venni 800 pengőért, a költségeket megfe­leztük. Ez Lili fogadószobájában áll, mellette egy konyhaasztal. Itt főzünk, mosunk, fürdünk - a pincéből felhozott nagy lavórunkban - 3 dívány áll a szobában. Az ablak be van deszkázva és egy képből kivett kis üvegen keresztül kapjuk a világosságot. Sajnos, gáz és villany még nincsen. De ez az élet már igen komfortos a 8 heti óvóhelyi élet után. Minden este újra megköszönöm a jó puha fehér ágyamat a jó Istennek, Anyus fi­nom pehelypaplanjával takarózom. Lassan kezdünk a ruhatetütől is megszabadulni, bár mindenfelé felszedünk egy párat. Például a templomban. A közeli templomaink állnak, a Margit körútit ma szentelték fel. De persze ablak sehol sincs. - Mária, Városyné na­gyon szeretne vidékre menni. Gyulának tüdő- és mellhártya-gyulladása van, gócokkal. Már jobban van, de jól kellene táplálkoznia. Már hetek óta lázas. Olyan boldog vagyok, hogy megint írhatok nektek. Csak kivel és mikor fogom elküldhetni. A Dunántúlra még nem jár posta. írjatok, amint lehet és mindenről. Pipi is írjon Ilikéről. Jaj, de szeretném látni őket! - A szívem fáj, amikor a sok kidobott és összetört, összetaposott játékaikat látom. A Märklint, a vasutat, az építőköveket a törmelékek alatt, egy-két kockát lehetett csak megmenteni. A könyveiket átvittem, a vasúti kocsikat és a síneket, Pipi nagy babáját, a tulipántos asztalt és ládát is. Bár ma egy hete a házban lakó gyerekek rohanták meg a lakást és vittek el játékokat, de nagy patáliát csináltam és mindent visszahoztak. Lassan megy a mentés a lakásból és érték szerint hordom ki a holmit. De a tolvajok gyorsabbak, mint én. Édeseim, igen-igen sokszor csókollak mindnyájatokat és már nagyon szeretnélek látni Benneteket: Mária 55 Bakó Mária (szül. 1898), háztartási alkalmazott. BFL IV.1419.n II. Fény u. 15. Lakásív (1945) 1. em. 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom