Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)

Regeszták

szavakkal illette. Erre Rost elveszítette a türelmét és keményen megverte az aszszonyt.

36. (VI. 590.) Matthias Kludowatzot, a szőlőkben dolgozó lovas kerülőt (Weingarthenüberreüther) bepanaszolja a tűkészítő (Nadler) polgár Christoph Gasstinger, amiért éjszakánként gyakran lövöldözött és a panasztevőt szóban is sértegette. A dolog köztudott, ezért a kerülőt megrovásban részesítik a lövöldözés miatt, illetve meg kell követnie a sértett felet.

1708. január 30.

Sauttermeister, Zaunockh, Krempel, W. Bösinger, Wähler, Werner, Eckher, Schmidt, Wies er

37. (VI. 590.) Bemutatják és kihirdetik Matthias Kundorff végrendeletét. A tanács megengedi, hogy az érdekelteknek a dokumentumról másolatot adjanak ki.

38. (VI. 590-591.) Perkoviz és Pavianovitsch között egy lelőtt kutya miatt támadt becsületsértési ügyben a tanács úgy határoz, hogy az eljárást hivatalból megszüntetik, a felek pedig béküljenek ki. A viszály felújítójának 12 rajnai tallér bírságot helyeznek kilátásba. Meghagyják, hogy Pavianovitsch számára ezzel kapcsolatban állítsanak ki bírósági tanúsítványt (gerichtliches attestatum)

1708. február 4.

Sauttermeister, Zaunockh, Krempel, W. Bösinger, Wähler, Werner, Eckher, Schmidt, Wies er

39. (VI. 591.) Peter Paul Franzin kéményseprő kérvényében kíméletet kér az adókivetéskor. Az ügyet ismét kiadják és úgy döntenek, hogy a már elkészített adókivetésnél kell maradni, amire ennek az iratnak a kézbesítésével emlékeztetik a Városi Főkamarási Hivatalt.

40. (VI. 591.) Hans Schlemmer egy házhely megerősítését kérelmezte a tanácsnál, amely a Városi Telekkönyvi Hivatalhoz utasítja, ahol a kérvényezőnek kiméretik a telket, amennyiben leteszi a telekdíjat (Gebühr).

41. (VI. 591-592.) Maria Barbara Steyer folyamodványára úgy határoz a tanács, hogy Rüdiger Kaspar Keppeler árvaszámtartótól kér jelentést a Stadler 200

200 A kutyákat kizárólag a hóhér lőhette le vagy üthette agyon. Aki véletlenségből vagy szándékosan kutyát ölt, az a hóhérhoz vált hasonlatossá, vagyis becstelenné lett. Becstelen személy sem polgár, sem céhes mester nem lehetett, szava a bíróság előtt nem sokat ért, ezért kellett az igaztalanul vádolt félnek hivatalos papírt, lényegében erkölcsi bizonyítványt kiállítani.

68