Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)
Nagy János: Buda város követei az 1708-1709. évi "labanc" országgyűlésen
adta a kezében lévő, korábbi városi kiváltságokat is tartalmazó, Szapolyai János által kiadott, de utólag érvénytelennek tekintett privilégiumot.114 Szirmay - akkoriban ítélőmester - a budai magisztrátustól a városnak tett szolgálatai elismeréseképpen a Vámegyedben házat (No. 36.) és ingatlanai után - a bécsi Stahrenberg gróf háza mintájára - a városi adóterhek alóli mentességet kapott.115 A város azonban a szerződésben tett ígéreteinek - hivatkozva a privilégium érvénytelen voltára - nem tett eleget, ezért Szirmay éveken keresztül próbálta a várost alkura kényszeríteni. 1708-ban az országgyűlés elé terjeszette kérvényét, amelyet az alsótábla június 2-án tárgyalt a sérelmek között. A kitartóan perledkedő gróf elvitatta a város kiváltságainak érvényességét és a „keresztény hit megbontóinak” („ Christiane fidei violatores ”) nevezte a budai tanácsot, következésképpen kérte a diétát a budai követek mandátumtól való megfosztására.116 A város ezzel szemben tiltakozást nyújtott be a rendekhez és elégtételt kért tőlük. Memorialisában részletesen cáfolta Szirmay vádjait (pl. Szapolyai adományait érvénytelennek nevezte, a szerződést a polgámester a tanács és a polgárság tudta nélkül kötötte, bíróságra tartozó magánügyeket a diéta nem tárgyal).117 Szirmay azonban tovább folytatta akcióit még a diéta végén is: 1709 júliusában a város számára kedvező királyi resolutio ellen is protestált, amely ügyben a - budai követek szerint - a rendek, különösen a nemesek Szirmay pártját fogták.118 Noha a Szirmayval szemben még 1710 tavaszán is tovább folytatott per Pozsonyban erősen megtépázta a város tekintélyét, a városi tanács és Maylin sikerként könyvelhette el, hogy a gróf sérelmét a törvénycikkek anyagába nem vették föl. Az sem volt lényegtelen szempont, hogy az elnöklő személynök végül is a perben Buda pártját fogta.119 A város legnagyobb patrónusaként említik a levelek Szunyogh János György gróf kamarai tanácsost, aki a Magyar Kamaránál - főleg 1708 táján a diaetalis udvar és a kurucok közötti Selmecbányái béketárgyalások egyik létrehozója. Végül átállt a császáriak oldalára, amiért I. Józseftől grófi címet kapott, de a Rákóczi-államában fekvő, főként északkelet-magyarországi birtokait az ónodi gyűlés határozatai értelmében elkobozták, igy jövedelem nélkül maradt, ezért volt égető szüksége budai jogai érvényesítésére. Erre: IVÁNYI 1991. 339-351. 114 A Szapolyai János-féle privilégiumról: KENYERES 2006. 168-169. A privilégium másolata: BFL IV.1018. Nr. 16. Szapolyai János oklevele (1531) 115 BFL IV. 1018. N2. 2. (1692. október 25.) 116 BFL IV.1002.ff. 1. d. Szirmay István memorialisa az országgyűléshez (dátum nélkül); A nagyszombati követek naplója: OGYK MPGY 700. 499-IV. Diarium diaetae annis 1708, 1709, 1710, 1712, 1714/15. Posonii celebratae... 117 BFL IV.1002.ff. 1. d. Buda város memorialisa Szirmay István ellen a rendekhez (dátum nélkül). 118 BFL IV. 1002.uu. Nr. 334. Maylin szindikus levele a budai tanácshoz (1709. július 9.). 119 BFL IV.1002.uu. Nr. 334. Maylin szindikus levelei a budai tanácshoz (1710. február 23., március 19.). 49
