Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)
Nagy János: Buda város követei az 1708-1709. évi "labanc" országgyűlésen
belső probléma sújtotta, amelyek kihatottak a polgári és katonai hatóságokkal való viszonyára is. A vizsgált időszakban nemcsak a lakosság és a városban elszállásolt katonaság közötti visszaélések, a sánc-erődítési és kaszárnyaépítési munkák okoztak számos nehézséget, hanem a kereskedelmi értékesítési lehetőségek beszűkülése, a szabadságharc miatt állandósuló rendkívüli adók és védelmi költségek, továbbá az ennek következtében beálló súlyos eladósodás, illetve a kiváltságok érvényesítéséért tett anyagi-politikai jellegű erőfeszítések (a pozsonyi és bécsi kiküldetések napidíjai, az ajándékok költségei).82 Az 1708. február 29-re összehívott országgyűlés által okozott kiadások anyagi fedezetének előteremtése már a kezdetektől fogva folyamatos nehézséget okozott a városvezetésnek. Már az első tanácsülési jegyzőkönyvi bejegyzés (január 18-án) az adóüggyel kapcsolatban megjegyzi, hogy a diétái költségekre figyelemmel kell lenni az adók kivetésénél.83 A január 27-i ülésen - a polgárság jelenlétében - felolvasták az uralkodó város számára kiadott meghívóját, amelynek kapcsán kikötötték, hogy az elkészítendő adókivetéssel a követek ellátását kell segíteniük.84 A sokasodó közterhekkel elégedetlen polgárság - a február 10-i tanácsülési bejegyzés tanúsága szerint - ellentmondott a Magyar Kamara által a városra kirótt 2000 forintos országgyűlési taxa kifizetésének, mondván 1000 forintot még elviselnének, de ennél többet (2000-3000 forintot) aligha tudnak erre a célra áldozni.85 Felmerült továbbá, hogy pénzeszközök hiányában a követek talán nem tudnak a kiírt időpontban Pozsonyban megjelenni, amiért a város nemcsak büntetést kap, hanem hűtlenség hírébe is keveredhet.86 A félelem egyik fele alaptalan volt: Maylin szindikus, az egyik követ már február 14-én biztosan Pozsonyban volt, amikor a város középpecsétjét vette át Pozsony közelében a polgármestertől.87 Az országgyűlési taxa-fizetést a Kamara többször sürgette a követekhez írott utasításaiban, de a követek arra hivatkoztak, hogy eddig sem élvezték privilégiumaik minden előnyét, ezért kérték kiváltságaik teljes visszaállításáig (a törvényi becikkelyezésig) az adófizetési kötelezettségük felfüggesztését, de ezt a Kamara nem fogadta el.88 A későbbiekben a követeknek annyit sikerült elérniük, hogy a taxa értékét felére szállították le és - félve attól, hogy 82 A város korabeli társadalmi-gazdasági problémáira: KOVÁCS 1937.; GÉRA 2011. 408M16., 419M22.; GÉRA 2014a. 154-176. 83 Lásd a kötetben a 26. számú regesztát. 84 Lásd a kötetben a 33. számú regesztát. 85 Országgyűlési taxának nevezték azt az adónemet, amelyet a szabad királyi és bányavárosokra a királyi udvar és a rendek országgyűlési tartózkodásának fedezésére alkalmanként a Magyar Kamara vetett ki és szedett be. Erre: NAGY 1979. 86 Lásd a kötetben a 62. számú regesztát. 87 Lásd a kötetben a 63. számú regesztát. 88 BFL IV.1002.ff. 1. d. 1708., március 5., 6., és 8.-i datálású levelek. 44
