Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)

Regeszták

tartotta. A tanács áristomra ítéli Grossert mindaddig, amíg ki nem szolgáltatja a visszatartott hordót, továbbá 50 botütést mérnek rá. 556. (VI. 760-761.) Von Pleyem, akinek 100 forinttal tartozik Feretti, kérte, hogy rendeljék el az összeg ráterhelését adósa házára. 557. (VI. 761.) A König nevű takács polgárnak húsvét után még tizennégy napja van kifizetnie polgárdíja felét, 14 forintot, a másik felét pedig Langhanser érdeklődésére pünkösdig kell letennie. 558. (VI. 761.) Katharina Theresia Böck özvegy mészárosné a tanácstól sze­retne megerősítést a Komfaill melletti mészárszékre. Ezt a mészárosné megkap­ja, továbbá a tanács ismét elrendeli az 1708. április 18-án kiadott határozat sze­rint a mészárszék birtokba adását, valamint a mészároscéh jelentse kellőképpen indokolt megjegyzéseit. 559. (VI. 761-762.) Matthias Pränckhel, Hans Krempel, Klement Humpel és Johann Wolffisch kérelmét a tanács ismét kiadja és azt kézbesítteti a strázsames­­temek azzal, hogy az említett, Budára menekült takácsok maradhatnak, de csak azt engedik meg nekik, hogy az itteni takácsmestereknél legényként dolgozza­nak és keressék a kenyerüket. Kivétel azonban Matthias König, akinek határidőt adtak a polgárdíj kifizetésére. 560. (VI. 762.) Philipp Jakob Mieser kérelmére elrendelik, hogy a következő tanácsülésen feltétlenül jelenjen meg. 561. (VI. 762-763.) A Budára menekült szentendrei rácok a kereskedés meg­engedéséért fordultak a tanácshoz, amely kijelenti: ismert dolog, hogy Szentend­re helység teljesen a kurucok adósa és az ottani lakosoknak nemcsak biztonságos lakásuk van, hanem helyben és a településen kívül is akadály nélkül keresked­hetnek bármivel. Az Udvari Haditanács döntése alapján is a kérelmező rácok biztonsággal visszaköltözhetnek lakásaikba, ezért a lent megjelölt dátumhoz ké­pest négy hónapon belül menjenek vissza innen Szentendrére, s mivel nem tűrik többé a Vízivárosban a német polgárok megrövidítését, ezért a köztes időben kenyerüket a menhelyüknek hitt budai Rácvárosban kereshetik, ahol elköltözé­sükig más, szintén a magisztrátus védelme alatt lévő rácokkal tartózkodhatnak, vagy addig, amíg egy másik parancs az Udvari Haditanácstól máshogyan nem rendeli. A négy hét letelte után azonban boltjaik tényleges zár alá helyezésével fenyegetik azokat, akik a vízivárosi német polgárok között nem hagynak fel a polgárok számára fenntartott mesterségekkel és kereskedelemmel. 1709. március 26. Sauttermeister, Zaunockh, Krempel, Wähler, W. Bösinger, Baitz 562. (VI. 763.) Franz Kokall kijelenti, hogy a kövezetvám-pénzből Eckhemek a polgár Schidahl számára kétszer 23 forintot előlegezett meg, de eddig erről 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom