Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)
Családi tanúságtételek - Manno Erzsébet: Előszó Thuróczy Károlyné "Százéves szakácskönyv"-éhez
pár, akik egészen más gondokodásban és szemléletben nőttek fel, de éppen ezért ellenállhatatlanul vonzódnak ehhez a családhoz. Az udvarlás persze a régi szigorú keretek között folyik, és ezek között is annyira lassan, hogy derék, temperamentumos nagyanyám lök egyet az ügyön. Apám sokszor mondta nekem, hogy milyen szépen csinálta volna ő a leánykérést, ha Nagyi nem avatkozik bele - nekem azonban az a gyanúm, hogy ebben az esetben én most nem írnék neked levelet -, egyszerűen azért, mert sem én, sem Te nem léteznénk (bár tudom, hogy te ezt a gondolatot abszurdnak tartod). Akárhogy is volt, ez a házasság létrejött, és ez a két maximálisan becsületes ember a legnagyobb fairséggel teljesítette amit vállalt. Anyám leköltözött Nyáregyházára. A ház éppen akkor épült apám tervei szerint. Ezalatt egy közeli szomszédnál laktak, és szórakozásuk az volt, hogy kijártak korcsolyázni a Széktó jegére. Apám mindvégig rendkívül szerette szülőfaluját, Nyáregyházát és Anyám átvette tőle ezt a szeretetet, az elveszett Lőrinc helyett.” A szakácskönyvhöz egy szomorú esemény következtében jutottam hozzá. A nyáregyházi kastélyt a falu szocialista polgármesternője értékesíteni akarta. Részünkre is felajánlotta megvételre. Sokat gondolkoztunk ezen, hiszen akkor még igen kevés pénzért lehetett volna megvásárolni volt tulajdonunkat, de férjem aggodalma (egy tulajdont hányszor kell a történelem során visszavásárolni?) és a tönkretett környezet (mellette kis gyárüzem létesült) ezt a szándékot felülírta. Hárman mentünk ki Nyáregyházára édesanyámmal és húgommal, hogy személyes dolgainkat összeszedjük. Húgom felemelte az édesanyámnak dedikált szakácskönyvet, azzal, hogy ezt is jó lenne megmenteni. így a könyv már nyolc éve a tulajdonomban van, időnkint írogattam, majd megint félretettem, lassan az egészet, leírtam, abc rendbe szedtem és tartalomjegyzéket generáltam hozzá. Rájöttem, hogy Margit néni szorgalma milyen értéket hagyott ránk. Barátainknak szétküldtük, majd gondolkoztunk, hogy milyen jó lenne kiadni, hogy ismeretlen emberek is élvezhessék ezt a letűnt régi világot. 88