Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)
Bácskai Vera: Család és történelem
A leszerelés után a két testvér más-más utat választott. Sándor jogot végzett, majd Monoron, Rabár Pálnál ügyvédbojtároskodott két évig. Öccse szerint, „ az ügyvédi pálya nem nagyon illett igazságszerető és igazságot kereső természetéhez. A rossznyelvek szerint többször előfordult, hogy nem ügyfelét, hanem ellenfelét védte. No, az ügyvédeskedés nem tartott sokáig, mert jött a háború, s mint mindnyájunkat, az ő életét is alaposan felforgatta. ” Mindenesetre a családi vagyon kezelését, a családtagok ügyeit ő intézte. Első házasságát 1942-ben kötötte, amelyből két gyermek született. Lakóhelyük kezdetben a Rákóczi út 29. sz. családi házban volt, majd apósa Semmelweis utcai lakása lett az otthonuk.100 A családi levelezés levéltárban található töredékeiből kiderül, hogy Sándor valószínűleg aktívan részt vett a görögkeleti közösség életében, hiszen 1944-ben ő kezelte az egyház, illetve a katonák számára juttatott adományokat.101 (Az egyházi életben való tevékeny közreműködést illetően egyébként csak a kereskedő Manno István esetében maradt fenn adat.) Szintén a levelezésből tudható, hogy 1944-ben az üldözött zsidókért is kiállt.102 Sándort a háború vége felé hívták be, a budai várban könnyebb sebesüléssel fogságba esett, ahonnan csak két év múlva került haza.103 Mályusz Elemér visszaemlékezéseiben említi, hogy Sándor a hadifogságból szabadulva 1946 táján meglátogatta, és „tanácsot kért, hogy foglaljon állást az új renddel szemben. Környezete, szülei rokonai - mondotta- konzervatívok, s nem értik meg, hogy egyetért a megváltozott világgal, mit tegyen? Bár furcsa volt, hogy én bíztattam, kövesse érzelmeit, szavaim megnyugtatták. ”104 István e családi konfliktusról hallgat. Legfeljebb az kelti fel az olvasó figyelmét, hogy közös iljúkoruk részletes ecsetelését követően testvére felnőttkoráról, különösen annak 1945 utáni fejleményeiről rendívül röviden, mindössze 25 sorban számol be, míg például a születése előtt elhalt anyai nagyanyja életének két oldalt szentel, nyilván egyedül a családi legendáriumra támaszkodva. A Sándorról szóló rövid írás nagyobb részében bátyja két házasságával foglalkozik. Nézeteiről nem szól, csupán azt rögzíti, hogy „a háború után mint fordító keres100 Az 1941. évi népszámlálási ívek, illetve az 1941. és 1943. évi lakbérívek szerint Sándor, mint gondnok itt egyszobás lakást foglalt el. A ház negyedik emeleti négyszobás lakása után 1941-ben Manno István, 1943-ban pedig húga és annak férje fizette a bért, utóbbiak 1939- ben költöztek ide. BFL XI.1136. 51. doboz, illetve BFL IV. 1419.j. 101 BFL XI. 1136. 51. doboz. 102 Gunió Irén Jákfalván, 1944. május 7-én kelt levelében azt írja, hogy Sándor apjától hallotta, hogy fia a „antickristianus (Antichrist) által üldözött zsidókért kiáll. Ezért kéri, hogy, ha úgy dönt, hogy kérése teljesíthető, mert úgy tudja, mostanában nagyon figyelik az ilyen tevékenységet, tudja meg, hogy milyen épület ma Mosonyi u. 9, ahol most egy bizonyos Mazuwstein Manó található, akit szülei nagyon hiányolnak. Vajon fogház?" BFL XI. 1136. 51. doboz 103 Emlékiratok, 101-102. 104 Mályusz Elemér: Visszaemlékezések (kézirat a család birtokában). 71