Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)

Bácskai Vera: Család és történelem

A leszerelés után a két testvér más-más utat választott. Sándor jogot vég­zett, majd Monoron, Rabár Pálnál ügyvédbojtároskodott két évig. Öccse szerint, „ az ügyvédi pálya nem nagyon illett igazságszerető és igazságot kereső termé­szetéhez. A rossznyelvek szerint többször előfordult, hogy nem ügyfelét, hanem ellenfelét védte. No, az ügyvédeskedés nem tartott sokáig, mert jött a háború, s mint mindnyájunkat, az ő életét is alaposan felforgatta. ” Mindenesetre a családi vagyon kezelését, a családtagok ügyeit ő intézte. Első házasságát 1942-ben kö­tötte, amelyből két gyermek született. Lakóhelyük kezdetben a Rákóczi út 29. sz. családi házban volt, majd apósa Semmelweis utcai lakása lett az otthonuk.100 A családi levelezés levéltárban található töredékeiből kiderül, hogy Sándor valószínűleg aktívan részt vett a görögkeleti közösség életében, hiszen 1944-ben ő kezelte az egyház, illetve a katonák számára juttatott adományokat.101 (Az egy­házi életben való tevékeny közreműködést illetően egyébként csak a kereskedő Manno István esetében maradt fenn adat.) Szintén a levelezésből tudható, hogy 1944-ben az üldözött zsidókért is kiállt.102 Sándort a háború vége felé hívták be, a budai várban könnyebb sebesüléssel fogságba esett, ahonnan csak két év múlva került haza.103 Mályusz Elemér visszaemlékezéseiben említi, hogy Sándor a hadifogságból szabadulva 1946 táján meglátogatta, és „tanácsot kért, hogy foglaljon állást az új renddel szemben. Környezete, szülei rokonai - mondotta- konzervatívok, s nem értik meg, hogy egyetért a megváltozott világgal, mit tegyen? Bár furcsa volt, hogy én bíztattam, kövesse érzelmeit, szavaim megnyugtatták. ”104 István e családi konfliktusról hallgat. Legfeljebb az kelti fel az olvasó figyel­mét, hogy közös iljúkoruk részletes ecsetelését követően testvére felnőttkorá­ról, különösen annak 1945 utáni fejleményeiről rendívül röviden, mindössze 25 sorban számol be, míg például a születése előtt elhalt anyai nagyanyja életének két oldalt szentel, nyilván egyedül a családi legendáriumra támaszkodva. A Sán­dorról szóló rövid írás nagyobb részében bátyja két házasságával foglalkozik. Nézeteiről nem szól, csupán azt rögzíti, hogy „a háború után mint fordító keres­100 Az 1941. évi népszámlálási ívek, illetve az 1941. és 1943. évi lakbérívek szerint Sándor, mint gondnok itt egyszobás lakást foglalt el. A ház negyedik emeleti négyszobás lakása után 1941-ben Manno István, 1943-ban pedig húga és annak férje fizette a bért, utóbbiak 1939- ben költöztek ide. BFL XI.1136. 51. doboz, illetve BFL IV. 1419.j. 101 BFL XI. 1136. 51. doboz. 102 Gunió Irén Jákfalván, 1944. május 7-én kelt levelében azt írja, hogy Sándor apjától hallotta, hogy fia a „antickristianus (Antichrist) által üldözött zsidókért kiáll. Ezért kéri, hogy, ha úgy dönt, hogy kérése teljesíthető, mert úgy tudja, mostanában nagyon figyelik az ilyen tevékeny­séget, tudja meg, hogy milyen épület ma Mosonyi u. 9, ahol most egy bizonyos Mazuwstein Manó található, akit szülei nagyon hiányolnak. Vajon fogház?" BFL XI. 1136. 51. doboz 103 Emlékiratok, 101-102. 104 Mályusz Elemér: Visszaemlékezések (kézirat a család birtokában). 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom