Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)

Családi tanúságtételek - Manno Erzsébet: Nyáregyházától Damaszkuszig

Gimnáziumban a tantárgyak közül kedveltem a matematikát, a fizikát és szerettem a történelemórákat. A történelmi tájékozódást persze igen megnehezítette az, hogy bizonyos eseményekről egyáltalán nem vagy nagyon elferdített képet kapott annak idején egy gimnáziumi tanuló. Édesapám tudása igen nagy segítséget jelentett (sajnos ez csak a hétvégi találkozásokra korlátozódott) matematika és fizika probléma- és feladatmegoldásokban. Történelmi tudásunkat is tőle egészíthettük ki, persze csak saját használatra. [O így értékelte a helyzetet:]

„Mi legyen Hazámmal. Nekünk magyaroknak a reánk nehezedő német és orosz nyomással szemben természetes szövetségesünk csakis Anglia és Francia- ország lehet, volt és marad. — És mégis mit látunk? 1914-ben az Osztrák-Magyar Monarchiának Anglia és Franciaország üzen hadat. 1920-ban az Osztrák-Magyar Monarchiát és ezen belül az 1000 éves Magyarországot Anglia és Franciaország szabdalja apró, egymással szemben álló államocskákra és szolgáltatja ki az újra feltámadó Német Birodalomnak. Ezért, ami a két világháború alatt és között Közép-Európában történt, azért elsősorban Anglia és Franciaország felelős, nem az itteni apró, a nagyhatalmaknak teljesen kiszolgáltatott államok.

Zsókimat, későbbi feleségemet 1936. július 4-én ismertem meg Székipusztán, egy házimulatságon. Hitler csillaga akkor már erősen kapaszkodott felfelé. Németország fegyverkezett, készült a háborúra, a Nyugat pedig tétlenül, megder- medten nézte. Hitler 1935. III. 16-án bevezette a kötelező katonai szolgálatot. 1936. III. 1-jén német csapatok vonultak be a békeszerződés értelmében demili- tarizált Rajna-vidékre.38 A nyugati hatalmaknak ekkor még módjában lett volna Hitlert megállítani, de nem tették. Tétlenül nézték, hogy hogyan rázza le Németország magáról a versailles-i békeszerződés béklyóit és válik egyre erősebbé.

De mit várhattunk mi magyarok az eljövendő időktől? Németország szándéka világos: Hitler célja, a Mein Kampfjában írásban is lefektetett terjeszkedés Kelet és Délkelet felé. Világos volt a Szovjetunió szándéka is: a világ bolsevi- zálása a Szovjetunió vezető szerepe mellett. Mindkét nagyhatalom terve létében fenyegette a régi, mondjuk ki, úri Magyarországot. És mit várhatott Magyarország nyugatról? - Semmi jót. Ha egyáltalán szándékoznak majd valamit tenni a volt Monarchia népeiért, nyilvánvalóan csak saját gyermekeiknek, Csehszlovákiának, Romániának, Jugoszláviának, a nemrég megalakult kisantantnak kedvez majd... Mi magyarok egyedül vagyunk, senkire nem számíthatunk. De hát nézzük az eseményeket.

1938 tavaszán megtörténik az Anschluss, azaz Németország bekebelezte Ausztriát;

1938 őszén Németország magához csatolta Csehszlovákia németlakta részét, a Szudéta vidéket;

38 A bevonulás március 7-én történt.

98