Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)
Bácskai Vera: Család és történelem
szünetben. ”94 A vonzerő: a lovaglás, a vadászat - majd később a nagy társasági élet: odajárt a fiatalság, és mindig voltak külföldiek is. Angolok, franciák, sőt egy japán fiatalember is.95 Sándor érzékelhetően kevésbé vonzódott a falusi élethez, ő elsősorban a lovaglás örömeit említi, s apjával való meghitt viszonyára tér ki röviden: „Apám korán lóra ültetett, alig voltam 5 éves, és én rajongtam a lovaglásért. Közben mindig beszélgetett velem, és tanított franciául, amit úgy beszélt, mint az anyanyelvét. Lassan elkezdett filozofálni is velem, és nagyon hálás partnernek bizonyultam. Ezt a szokásunkat Apám haláláig megtartottuk, és féléjszakákat beszéltünk át a legkülönbözőbb problémákról. ”96 A lovaglás Istvánnak is szenvedélye volt, de ő emellett kitér elemi iskolai tanulmányaikra is, amelyeket, mint magántanulók, Nyáregyházán végeztek, a falusi iskola igazgatójának irányításával. A vizsga is a falusi iskolában zajlott le - ennyiben némileg eltért iskoláztatásuk az elődökétől, a nyelvtanulás fontosságának felismerésében viszont nem, hiszen ez időben jelennek meg a házban a német és magyar kisasszonyok - s mint olvashattuk, az apa Sándor fiát francia nyelvre is oktatta. Sándor a gimnázium első két osztályát is magántanulóként végezte el, kiváló eredménnyel.97 Latin tudása olyan magas fokú volt, hogy másodikos korában latin nyelvű levelet írt Mályusz Elemérnek.98 Csak amikor István is gimnazista korúvá cseperedett, költöztek fel Pestre, és kezdték meg a rendes diákéletet - követve a családi hagyományt - a piarista gimnáziumban. A fiúkkal együtt nagyanyjuk is Pestre jött, és ettől fogva a Cséry nagyapa Váci utcai, az egész harmadik emeletet elfoglaló lakásában éltek.99 Az érettségi után - az apa tanácsára és összeköttetései révén - mindkét fiú a lovastüzérosztálynál „az úri osztály fegyverneménél, a lovasságnál” töltötte le önkéntes évét. 94 Emlékiratok, 56. 95 Emlékiratok, 47. 96 Emlékiratok, 46. 97 A vizsgára Mályusz Elemér készítette fel, aki tanítványát szelíd és kedves kisfiúként jellemezte és megjegyezte, hogy mindazok közül, akikkel mint instruktor foglalkozott, ő volt a legkedvesebb. Sándor felnőtt korában mint kész ügyvéd vette fel újra a kapcsolatot volt tanárával, majd 1945 után állandó családi érintkezésbe kerültek. Mályusz Elemén Visszaemlékezések (kézirat a család birtokában). 98 Emlékiratok, 55. 99 Abban a tekintetben, hogy kivel éltek Pesten, a két testvér visszaemlékezése ellentmond egymásnak. Ugyanis Sándor szerint anyjukkal költöztek Budapestre, s vele, valamint öccsével csaknem minden délutánt Andreevics Melanie-nál a Király utcában töltötték és bridzseztek. Lehet, hogy erre már felsős korukban került sor, amikor a húguk is nagylány lett, és anyjának kellett gardírozni a bálokon, és társaságban. 70
