Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)

Bácskai Vera: Család és történelem

28. Manno Sándor vadászjegye, 1923

zasság talán, soha nem hallottam, sem tőle, sem mástól, hogy bármikor is valaki máshoz kívánt volna feleségül menni. De természetük nagyon különböző volt, s így mindkettőjük számára fárasztó volt a másikhoz való alkalmazkodás. ”83 Ennek ellenére a házasság harmonikusnak bizonyult, s a hamarosan, egymás után születő gyermekek csak még tovább erősítették a köteléket. Az anya súlyos betegsége és lassú gyógyulása a harmadik gyermek születése után pedig nyilván vonzóvá is tette a visszavonult életet.

Manno Istvánék házasságkötésüket követően emeletet húztak a nyáregyházi kúriára, és életük nagy részét itt töltötték: fővárosi tartózkodásuk idején, feltehetően a Király utcai házban laktak, legalábbis Andreevics Melanie 1938-ban bekövetkezett halála után.84 Fiaik visszaemlékezései alapján megállapítható,

83 Emlékiratok, 49.

84 A Király utcai lakásról csak 1941-ből és 1943-ból maradt fenn adat. Az 1941. évi népszámlálási ív szerint az I. emelet 1. számú lakás négy szobából, 2 konyhából, 2 előszobából, 2 cselédszobából, kamrából és fürdőszobából állt. Főbérlője Manno István, társbérlői (valójában tulajdonostársai) ügyvéd fia Sándor és unokaöccse Szentpály Miklós Ausztriában élő mérnök voltak. Manno ekkor azt vallotta, hogy a lakásba 1938-ban költözött be, az 1945. évi nép- összeírási íven a beköltözés dátumaként születési évét, 1883-at jelölte meg. BFL Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának iratai. Az 1941. évi népszámlálás budapesti felvételi és feldolgozási iratainak gyűjteménye. IV. 1419.j. (a továbbiakban: BFL IV. 1419.j.) 516/1.

64