Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)
Bácskai Vera: Család és történelem
dig a Rákosi korszakban elvesztette Jákfalvát, Nyáregyházára költözött, és ott élt 1959-ben bekövetkezett haláláig. István 1910-ben 27 éves korában vette feleségül Cséry Katalint, Cséry Lajos és Ligeti Margit leányát. Apósa ugyan jogot végzett, de nem jogászi tevékenységéből élt. Kezdetben pestszentlőrinci birtokán gazdálkodott, szántói mellett gyümölcsösei voltak, és tehenészetet tartott fenn, majd vállalkozásba kezdett: 1893-ban birtokának egy részén szemétfeldolgozó üzemet létesített. A fővárosban „ összegyűlő utcai szemétnek pedig, éppúgy mint a háziszemétnek elhordását a város vállalatba adja a kortársak előtt csakhamar fogalommá váló Cséry Lajosnak, aki a pestszentlőrinci birtokán létesített modern, részben gépi válogatásra berendezett szeméttelepen gyűjti össze és emészti el a nagyváros ekkor már napi mintegy 50 vagonnyi szemetét - a város 1896 körül e célokra kiadott közel félmillió koronájának nagy hányadán felül megtartva magának a guberálás során kinyert vagy talált anyagok értékesítésének nem csekély hasznát is. ”79 A Cséry-féle szemétfuvarozó- és feldolgozó vállalkozás 1907-ben, megváltás útján a főváros kezelésébe került. Ám rövidesen elúszott a birtok többi része is, mire Cséry Pestre költözött, s ezt követően családját kártyanyereségből tartotta el. „A Nemzeti Kaszinóba járt és elsősorban pókert játszott. Remek kártyás volt... Ha kártyában jól hajtottak, a család remekül, és nagylábon élt. ”80 - írja unokája István. Sokat utaztak, többek között azért, mert a lányok különböző teniszversenyeken arattak sikert: Katalin és nővére Margit például egy alkalommal Hamburgban minden elképzelhető első díjat megszerzett.81 A tenisz természetesen sok utazással, kellemes társasággal, vidám és mulatságos élettel járt. A külföldi utak mellett, a család minden télen néhány hetet a Tátrában töltött, nyáron pedig a Balaton mellett, Szepezden nyaralt. A Cséry család élete tehát merőben különbözött a vidékre visszavonuló, gazdálkodó Manno családétól. Elég jól szemlélteti ezt a másik unoka, Sándor Judit lányához írott levele: „ Következik a fiatalság, egy nagyon jószívű és alaposan könnyelmű fantaszta (ugyanakkor azonban reális) apával, aki 5 lányával egész Európában járkál és a legelőkelőbb helyeken fordulnak meg. ... Bálok bálokat követnek, de a lányok körül Anyámmal viszonylag kevesebben foglalkoznak, mert szép ugyan: gyönyörű bőr, gyönyörű lába van, szép alakja és nagy kerek Cséry- feje, tiszta világoskék szemekkel, de csendes, flegmatikus természetű, aki ugyan humorérzékkel nagyszerűen mulat nénje, Madarász Margit kifogyhatatlan témáin, de ő maga kevéssé kezdeményező. ... De múlik a derűs ifjúság, és férjhez kell 79 Vörös Károly: Budapest története a márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig. Szerk.: Vörös Károly. Akadémiai Kiadó. Bp., 1978. 413. 80 Emlékiratok, 94. 81 Emlékiratok, 101. 60
