Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)

Bácskai Vera: Család és történelem

nal, az 1821-ben nemesített Kapra Konstantin görögkeleti kereskedő lányával. Ez az előkelő házasság nem csak tekintélyét, de vagyonosságát is tanúsítja, kü­lönösen annak fényében, hogy nem kérte menyasszonya 4000 forintos hozomá­nyának kiadását, hanem megelégedett az összeg évi 6%-os kamatainak folyó­sításával. A hozomány és a rá eső családi vagyon Katalin korai - 1854-ben, 39 éves korában - bekövetkezett halálakor is még anyja kezelésében volt.43 István nem házasodott újra. A házasságból négy gyermek született: Zsófia [Sophie] (1842-1901), Szilárd (1844-1888), Mária (1845-1936) és Pelágia (1847—1917).44 A lányok iskolázta­tásáról nem maradt fenn adat, feltehetően otthon, nevelőnőktől, magán tanítóktól, olvasmányaikból szerezték ismereteiket. Elméjük csiszolódásában nyilván sze­repet játszottak az apjuknál gyakorta megforduló írók, tudósok, művészek be­szélgetései. Több nyelven beszéltek, szórványosan felmaradt levelezésük (egyes esetekben végrendeletük megfogalmazása) művelt, a mindennapok gyakorlati dolgaiban jártas hölgyeknek mutatja őket. Szilárd képességei — úgy tűnik - jobbára közepesek lehettek. 1857-ben, 13 éves korában (!) fejezte be az elemi iskola negyedik osztályát jó eredménnyel, majd 1858 és 1863 között elvégezte a pesti piarista gimnázium I-VI. osztályát (az utolsó osztályt magántanulóként). Az iskolai értesítők szerint tanulmányi eredményei közepesek voltak, a szöveges jellemzések szerint szórakozott volt, szorgalmát változónak vagy hanyatlónak minősítették.45 Nyilván gyenge tanul­mányi eredményei is közrejátszhattak abban, hogy István nem nevelte fiát cége utódjának. 1864-ben 1200 forinton megváltotta fia katonai kötelezettségét, majd kezelésébe adta a nyáregyházi birtokot. A család otthona sokáig a Váci utcai ház volt. A régi, négyszobás lakás azon­ban csakhamar szűknek bizonyult a népes család számára, így feltételezhető, hogy újabb lakás-összevonásra, átalakításra került sor. Az 1857. évi népösszeírá- si ív adatai szerint a 6 szobából, kamrából, konyhából álló lakásban élt az akkor­ra már megözvegyült István gyermekeivel és Zsófia nővérével. A gyermekeket 43 BFL XI. 1136. 12. doboz. 44 Ld. a Manno-családfát a Függelékben] 45 BFL XI.1136. 5. doboz. Szilárd István nevű fia emlékiratában - személyes emlékek hiányá­ban, hiszen halálakor mindössze 4-5 éves lehetett - nyilván a családi visszaemlékezések alapján, a következőket írja róla: „Igen jó embernek mondják és roppant szeretett a néppel lenni. Szellemi képességei közepesek lehettek. De ő is egészen önzetlen természet volt, any- nyira, hogy könnyen kihasználták. Megható az a mód, amellyel apja (nagyapám) végrende­letében iparkodott őt ilyenféle veszedelem ellen körülbástyázni. ” Emlékiratok, 22. (A vég­rendeletre való hivatkozás téves, hiszen Manno István 1853-ban készítette el végrendeletét, amikor Szilárd még csak 9 éves volt, és ilyen utalás a végakaratban nem található. BFL XI. 1136. 14. doboz. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom