Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)

Családi tanúságtételek - Ifj. dr. Csorba Emánuel: A Nagyboldogasszony útjától Damaszkuszon át a Ménesi útig

kértem a kezét. De ennek történetét már inkább feleségem visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg, - bár alább még én is írok róla.

1956 és a megtorlás, menekülés az NDK-ba

1956. október 23-án kitört a forradalom, majd november 4-én nagy erővel, hitszegő módon bejött a szovjet hadsereg és vérbe fojtotta a nép győzelmes szabadságharcát.

Az 1956-os forradalom leverése után megkezdődött a megtorlás. Csonka professzort, akit a Műegyetem Forradalmi Bizottságának elnökévé választottak, most az Igazoló Bizottság - azon kommunista professzorok vezetésével, akiket a forradalom alatt Csonka mentett meg a jogos népharagtól - állásvesztére ítélte, és megkezdődött a Csonkához közel állók üldözése is. Mivel nekem egy korábbi cottbusi egyetemi előadásra szóló meghívás alapján volt egy a forradalom miatt fel nem használt, NDK-ba szóló kilépőm útlevelemben, jobbnak láttam egy időre eltűnni az országból és — mivel a Műegyetemen még úgyis szünetelt a tanítás- útlevelemmel szép csöndben kiutaztam Cottbusba, megtartottam előadásaimat, majd átutaztam Erfúrtba, ahol az Állami Ipari Tervezőintézet építész tervezőként nyomban alkalmazott. Abban az időben ugyanis - még a „berlini fal” megépülte előtt - a kelet-német egyetemeken végzett mérnökök diplomázás után Berlinen át nyomban átmentek Nyugat-Németországba, ezzel az NDK-ban óriási mérnök- hiány keletkezett.

Első munkám az IGA (Internationale Gartenbau Ausstellung) számára kiállító-pavillonok tervezése volt. Eliperbolikus paraboloid héj szerkezettel fedett épületeket terveztem, amivel nagy sikert arattam. Haubenreisser igazgatónak azonban az volt a gondja, hogy - nem lévén statikus tervezője, - a megbízásokkal túlterhelt, drezdai műegyetemtől kért statikára ajánlatot, akik csak több hónapos határidővel vállalták, - ami a kiállítás közeli megnyitása miatt elfogadhatatlan volt. Gondját látva, felajánlottam, hogy én megcsinálom. Értetlenül nézett rám: Héj-statikáról, nem építész-tervről van szó. Maga építész, nemde? - Az vagyok, de nálunk Csonka professzornál az építészek ezt is tanulták. Hitetlenül rázta fejét: Hát, - mit csináljak - próbálja meg! Nekiálltam, három nap múlva átadtam a számításokat, amiket Berlinbe kellett küldeni, a „Staatliche Zentrale Prüfstelle”- re jóváhagyásra. Néhány hét múlva zöld pecséttel, engedélyezve kaptuk vissza. Másnap fizetésemelést és szolgálati Wartburg autót kaptam használatra a cégtől,- és még nagyobb hálával és szeretettel gondoltam Csonka Pali bácsira.

144