Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)

Családi tanúságtételek - Ifj. dr. Csorba Emánuel: A Nagyboldogasszony útjától Damaszkuszon át a Ménesi útig

utcán találomra összeszedett fiatal és kevésbé fiatal civilekkel. Ezért Z. P. apja, aki jól ismerte édesapámat, megkérte szüléimét, hogy fiukat az érettségiig fogadják be otthonunkba, mivel a mi lakásunk csak 7 percnyi gyalogjárásnyira van a gimnáziumtól. Apám ennek természetesen eleget tett, és visszautasította Z. bácsi felajánlott anyagi ellenszolgáltatását. Z. bácsi - akinek családja a „Joint” amerikai zsidó segélyszervezettől71 rendszeres, igen bőséges élelmiszer-juttatásokban részesült, ennek ellenére hozott időnként tejport és lisztet, amiből édesanyám mindannyiunknak kitűnő lángosokat sütött ebédre.

Egy idő után feltűnt nekünk, hogy Z. P. barátunk minden közös ebéd után nyomban kiment a WC-re és jó ideig ott tartózkodott. Egy alkalommal édesapám, nem tudva, hogy a WC foglalt, benyitott oda és barátunkat teljesen felöltözve, a lehajtott fedőn üldögélve találta, kezében egy hatalmas tábla svájci tej csokoládéval, aminek felét már elfogyasztotta. A zugevő zavartan hebegte, hogy neki orvos írta elő a csokoládéfogyasztást.

Röviddel ezután a kommunista rendszer kisajátította házunkat, az általunk az öreg Fullámak eladott kert árából általunk újjáépített felső lakást valakinek kiutalta, az alsóba mihozzánk még társbérlőket telepített be, nekünk két szobát hagyva meg. (Közös konyha, közös fürdőszoba, WC, stb.)

1948-ban, osztályellenségként megvonták édesapám nyugdíját. Ekkor villánk garázsát rendbe szedve és kitakarítva, lakásból lehordott bútorainkkal szüleim Abel Presso néven egy kis eszpresszót nyitottak meg benne, és abban reggeltől estig dolgozva, ennek jövedelméből tartották fenn a családot. Jómagam - egyetemi tanulmányaim mellett - angol órák adásával és időnként vállalt teherautó- sofőrködéssel keresett jövedelmemet adtam be a családi kasszába.

Lediplomázom - első állásom

1949-ben kaptam meg építészmérnöki diplomámat a Műegyetemen és néhány hétre rá kineveztek tanársegédnek az I. sz. Középülettervezési Tanszékre, ahol fizetett demonstrátorként már kb. egy éve dolgoztam. 1951-ben jött a kitelepítés, aminek során édesapámat Tiszasülybe, Kolop tanyára vitték kényszermunkára. Többszöri sikertelen kísérlet után, hónapok múlva sikerült csak engedélyt szereznem, hogy onnan Nyáregyházára, egyetemi altisztünk parasztházába áttelepítsem.

71 Az I. világháború alatt létesült és a II. világháború kitörése után nemzetközivé vált szervezet a háború sújtotta zsidók megsegítésére (a. m. egyesült szétosztó bizottság); rövidebben: Joint.

141