Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)
"Egyszer volt egy igazi szép békevilág…"
aki évekig volt az újságírók egyesületének elnöke, és akivel az uram egyetlen és utolsó párbaját vívta még mint egészen fiatal ember. Kardpárbaj volt. Márkus Miksa megvágta uram jobb kezének három ujját. Ettől kezdve az uram a párbajellenes mozgalomnak élére állt. Márkus Miksával pedig igen-igen jó barátságba lépett, és maradt egészen haláláig. Ezek a Márkusok mind nagyon tehetséges emberek voltak. A harmadik, Márkus Dezső karmester104 a jeles énekesnőnek, Szoyer Ilonának a férje. A Városi Színház egy kissé túldimenzionált lett. Rossz volt az akusztikája. Hatalmas páholyai voltak. Az egyik a Városházáé volt, amelybe mi is rendszerint beleültünk, mert az [uram] igen nagy zenebarát és zeneértő volt. Kiváló vendégszereplők voltak ottan. Titta Ruffo, a híres tenorista. Saljapin, a talán még híresebb basszista. A milánói Scala színháznak színe-java mind eljött vendégszerepelni a Városi Színházba. Élmény volt egy ilyen előadás. [A színház] abban az időben közlekedési szempontból még egy kicsit kiesett. A Tisza Kálmán tér sarkán volt és van ma is. Az ilyen nagyszerű és kitűnő előadások után nem lehetett csak úgy uk-muk-fukk hazamenni, hanem mindig betértünk a nem túl messze levő Rákóczi úti Pannónia szálló éttermébe105. Találkozóhely volt ez íróknak, művészeknek és politikusoknak. Nem lehet ezt az időszakot másképp hívni, mint Lehár Ferenc egyik darabjának címével: A mosoly országa.106 Ki ismert akkor még nyomortanyákat! Hiszen ekkor volt épülőben az Angyalföldön az úgynevezett Tripolis107 városrész. Nem Magdolnaváros,108 nem annak 104 Márkus Dezső (1870—1949) karmester, színházigazgató, pedagógus. (A három Márkus testvér voltát az 1929-es, Újvári Péter szerkesztette (Magyar) Zsidó Lexikon címszavai is megemlítik.) 105 A Rákóczi út 5. alatti Pannónia szállóban 1865-ös megépítése óta - mint szinte minden nagyobb szállodában - folyamatosan üzemelt étterem és kávéház is. 106 Vázsonyi Vilmosné emlékezetcsúszását bizonyára a cím magyarázza: Lehár Ferenc (1870— 1948) híres operettje, A mosoly országa bemutatója a berlini Metropo! Theaterben 1929. október 10-én volt. 107 Az akkori VI. kerület kültelkén, Angyalföldön a főváros által Krausz Mayer nagykereskedő és nagyiparos örököseitől megvásárolt telektömbön épült 1911-1912-ben a Palotai úti kislakásos telep, melyre egyes vélemények szerint egy közeli vendéglátóipari egység (Kocsma a Tripo- lishoz) után ragasztotta rá a köznyelv a Tripolis nevet. Mások szerint az elnevezés azzal függ össze, hogy építésének idején zajlott Olaszország Tripolitánia (Líbia) elfoglalására irányuló hadjárata, így Tripolis neve közszájon forgott. Az elnevezés később átment a környéken utóbb épült más kislakásos és szükséglakás-telepekre is. A két világháború között egyértelműen kétes hírű, rossz közbiztonságú, lepusztult szegénynegyed képzetével fonódott össze az elnevezés. Az 1970-es években bontották le, lakótelep épült a helyén. 108 Az 1930. évi fővárosi törvénnyel megállapított új kerületi beosztás alapján ténylegesen 1938- ben megszervezett XIII. kerületet fővárosi közgyűlés 1938. február 16-i döntése alapján Magdolnavárosnak nevevezték el a kormányzó hitvese, Horthy Miklósné Purgly Magdolna tisz50
