Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)
"Egyszer volt egy igazi szép békevilág…"
hogy kezd antiszemita lenni, pedig nem volt igaz. Mert amikor az uram meghalt, könnyezve jött el, és ő volt az elsők között, aki kezemet megszorította. A Vígszínháznak remek gárdája volt. Ki emlékszik ma még Delly Emmára, aki a Trillbyben, Márton Miksa első feleségére, Harmat Hédyre, aki a Csöppségben utolérhetetlen naivának bizonyult. Haraszti Hermin és Mikó Lilla a kitűnő komikusnők. Fenyvesi Emil, Góth Sándor, Tanai Ferenc a legremekebb színészek voltak. Megállták volna helyüket Párisban, a Comédie Fran?aise-ban. Ugyanakkor a Nemzetiben ott volt Jászai Mari, mindig azt mondották, hogy a hangja olyan, mint a kassai dómnak a harangja, annak volt olyan különös búgása. Az Elektrában páratlan volt, végig is járta az egész országot ezzel a szereppel, és mellette a „szőke csoda”, Márkus Emília. Felejthetetlen élmény volt őt látni a Monna Vannában, A vasgyárosban, vagy a Kaméliás hölgyben. Csillag Teréz a legbűbájosabb színésznők egyike. Lánczy Ilka a megtestesült finomság. És a szép Hegyessy Mari. Lehetne még egy egész csomót felsorolni, de a férfiakról is meg kell emlékezni. Nádai francia darabokban utolérhetetlen, Császár Imre amorózó, Gyenes az intrikus. Gabányi Árpád, A peleskei nótáriust ő vitte sikerre. Később Rózsahegyi Kálmán milyen utolérhetetlen volt a Vén gazemberben, vagy Vízváry mint komikus. A Népszínházban természetesen Blaháné vezetett, a nemzet csalogánya, mellette ott ragyogott Pálmai Ilka. Aztán jöttek sorban Komáromy Mariska, Kopácsi Juliska, aki felesége lett később a bécsi An der Wien színház igazgatójának, Karczag Vilmosnak. Hegyi Aranka a Cigánybáró legkitűnőbb Saflfija. Németh Jóska, Szirmai Imre milyen elegáns volt a Lillyben. Aztán jöttek már újabbak, Küry Klára konkurrense, Fedák Zsazsa a János vitézben mint Kukorica János csörtető ostorával, kancsal, rövidlátó szemeivel, pici hangjával óriási sikert aratott, mellette volt az Iluska Medgyaszay Vilma, még ma is kitűnő dizőzünk, a francia királykisasszony pedig Szamosi Elza volt, később az Operaháznak egyik sztárja, és Kömyei Bélának, a híres tenoristának a felesége. Nagyszerű zeneszerzőkkel rendelkeztünk, Szirmai Albert, Jacobi Viktor már az újabb gárdához tartoztak, de a népszínművekben például kiváló volt Csepreghy, aki annak előtte Mátészalkán apám malmában molnároskodott. Aztán jött a vidámabb éjszakai mulató, a Somossy Orfeum,98a mai operettszínháznak az elődje, mert abban az épületben volt. Ott egy ragyogó szépségű osztrák nő, Carola Cecília volt a sztár. A kis Rótt, ha egy fejjel magasabb lett volna, bizonyos, hogy a Nemzeti Színház legkiválóbb tagja lett volna, így mint komikus, de mint kiváló komikus működött a Somossyban. Aztán megnyílt az 98 Somossy Károly varieté- és orfeumvállalkozása a Nagymező utcában a mai Operettszínház helyén. Történetéhez lásd: Gundel-Harmath 1982. 256-260. p. 48
