Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)

Háború, forradalom, emigráció

szétosztotta azon hivatalnokai között, akik túlóráztak mellette a minisztériumban. Szóval soha ő egy fillért sem tartott meg magának. Mivel vagyonunk nem volt, azon kellett gondolkozni, hogy miből is éljünk. Akkor vált el báró Madarassy- Beck Béláné az urától, és az uram volt a válóügyvédje. Honoráriumként kapott egy igen szép Szinyei Merse képet. Ezt a festményt eladta Fónagy Aladárnak, a Foresta vezérigazgatójának 20.000 koronáért, és ebből élt a magyar választójogi miniszter. Később aztán igazságügy-miniszter lett, de fizetését akkor sem tartotta meg. Továbbra is megkapták a vele dolgozók.

7. Királyi kézirat Vázsonyi Vilmos miniszteri kinevezéséről. (Eredeti példány iíj. Vázsonyi Vilmos hagyatékából)

Egy ízben a Parlamentben egy furcsa, kellemetlen incidense támadt. Az Est lapoknak volt a munkatársa Fényes László.213 Becsületes fantaszta. A legkülön213 Fényes László (1871-1944) újságíró, 1917-ben országgyűlési képviselővé választották, Károlyi Mihály híve, 1918-ban a Nemzeti Tanács tagja. A tanácsköztársaság bukása után Tisza István

97