Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)

Művészek, politikusok, főhercegek

„Mind a hárman. Az úristen, a Fia és Vázsonyi.” Az összes kirakatokban Vá- zsonyi képek voltak, és csodálatos módon a nők, akik nem is tudták, hogy szép ember-e vagy csúnya, öreg-e vagy fiatal, jellemes-e vagy jellemtelen, kirakatbeli tárgyat látván benne, egyre-másra írogatták a leveleket, és felkínálták - hogy úgy mondjam - a barátságukat. Féltékeny nem voltam ugyan soha, bár nagyon sze­rettem az uramat, de valahogyan szégyelltem magam a női nem nevében, hogy ilyen is létezhet. Csak később jöttem rá, hogy ugyanez megvan a férfiaknál is, akik buknak a színésznőkre. Szóval a közéletet élő férfi, vagy a közszereplő nő vonzó személy. Hiszen visszamehetünk az 1900-as évek még előbbi korszakára, amikor Széli Kálmán volt miniszterelnök. Milyen kevesen vannak ma Magyarországon, akik egyáltalán emlékeznek, vagy tudják, hogy volt egy miniszterelnöke Magyaror­szágnak, akit Széli Kálmánnak hívtak, pedig Vörösmartynak, a híres költőnek volt a veje. O maga pedig szintén nagy tisztelője a női nemnek. Akkoriban a Ma­gyar Királyi Operaháznak volt két híres balerinája, a Sarkadi nővérek, és mint mi­niszterelnök, megengedhette magának azt a luxust, hogy az a hír terjedjen el róla, hogy mind a két nővér egyszerre a barátnője. Ma nagyon nem szívesen mondják ki azt a szót, hogy liberális. Pedig magyarul csak annyit jelent, hogy szabadelvű, és ha valaki szabadelvű volt, és szerette és akarta a szabadságot, az Széli Kálmán volt. Hisz ami azt illeti, szabadelvűnek mondották az akkori időben még az öreg József főherceget184 is. Fiáról,185 azt hiszem, ezt ma kevésbé lehet elmondani. Nekem két esetem volt vele kapcsolatban. A fiam Davosban, Svájcban mint beteg tartózkodott éve­ken keresztül186 ugyanabban az időben, amikor Károly király számkivetésben ugyancsak Svájcban élt, de nem a hegycsúcson, hanem lent a Genfi tó partján, Pranginsban. Idehaza úgy volt elterjedve, mintha én a királyhoz bejáratos volnék, és legalább egyszer hetenként Davosból 1800 méter magasból lecsúsznék a Genfi tó partjára, és a királlyal együtt konspirálnék. Egyszer hazajövet Budapestre egy jó barátnőmnél találtam otthonra, mert lakásunk évekig el volt rekvirálva. Egyik napon megjelent nálam Libits Adolf, József főherceg jószágkormányzója, hogy a Fenséges úr kéret, jönnék fel másnap délután uzsonnára, az autót értem küldi. Nekem már akkor megvolt a vélemé­nyem József főhercegről, ugyanis a háború alatt nem úgy, mint ahogy mondották, 184 József Károly, (1833-1905) Habsburg főherceg, József nádor (1776-1847) fia, József Ágost főherceg édesapja. 1869-től haláláig a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka. 185 József Ágost főherceg, lásd a 2. jegyzetet. 186 1918-1920 között. 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom