Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)

"Egyszer volt egy igazi szép békevilág…"

egyszerűen beadta a szocialisták nyomdájába, amit Tipográfiának neveztek.13 És erre minden szombaton megkapta a kamatját. Gyermeki módra tudott ennek örülni, mert a pénz értékét soha nem ismerte. Szerette, ha van, mert szerette a polgári jólétet, de gyűjteni sohasem akarta. Elajándékozta mindég és mindég a Terézváros szegényeinek.

Édesapja szegény néptanító volt.14 Ő Csabrendeken született, Zala megyében. Azután az édesapját Sümegre tették át, és ott voltak szerényen szülei hat gyermekkel. O volt közöttük a legfiatalabb. A legidősebb fivére autodidakta volt. Tanult és tanult tizennyolc éves koráig, és akkor azt mondotta: én pedig Sümegen nem lehetek semmi, felmegyek Budapestre és állást vállalok. A kis Vilmos akkor csak egy esztendős volt. 1868-ban született. Dávid bátyja a Posner papírgyárban kapott alkalmazást. Nappal dolgozott, éjjel tanult, és két év múlva azt írta haza szüleinek: gyertek fel mindannyian, szeretném, ha budapesti lakosok lehetnétek, így csomagolt össze a szegény néptanító, és három serdülő leányával és két fiával feljöttek egyenesen a Terézvárosba, a Vasvári Pál utcába. Itt vett fel nekik lakást az akkor már tüdőbajos Dávid fiú. A kis Vilmos három esztendős volt. A Vasvári Pál utca zsákutca volt, de nem messze a Sugárúttól, amelyet később Andrássy útnak neveztek el. Az Operaháznak még nyoma sem volt. Ott egy nagy térség volt, ahol a gyermekek métáztak, mert a futball még nem volt divatban. Mellette a Hajós utcát még németül Schiffmans-strassénak hívták15 azért, mert onnan hordták a munkások zsákokban a terményeket le a Dunához. Általában akkor még Pest nem Budapest, csak Pest volt, vagy mint sokan nevezték, Ofenpest, és majdnem minden utcának német neve volt. A kis Vilmos így került a Terézvárosba, és halála napjáig ott is lakott.

Egyszer volt... Egyszer volt egy fiatalember, aki az iskoláit az elemitől kezdve mindvégig jelesül végezte. így lett az egyetemi ifjúságnak egyik vezére, huszonkét éves korában pedig már a Pesti Hírlapnak jeles vezércikkírója. Tulajdonképpen, mivel ötven évnek ha nem is történetét, de egyes eseményeit akarom leírni, 1894-től 1944-ig volt az az időszak, amelynek legérdekesebb élményeit feljegyeztem. Már említettem, hogy 1894-ben alapította meg Vázsonyi Vilmos

13 Schwartz Margit és Vázsonyi Vilmos 1898-ban kötöttek házasságot. A szociáldemokrata párt csak 1905-ben hozott létre saját nyomdavállalatot, a Világosság nyomdát.

14 Weiszfeld Adolf (1832-1917) hitközségi elnök Sümegen és a zsidó népiskola tanítója. Életéhez, valamint a Vázsonyi családban összefutó családok és személyek élettörténetéhez lásd Hadas- Zeke, 2012. 43-68. p.

15 A Hajós utca 1875-ig Schifímans Gasse volt, a későbbi Vasvári Pál utca Kleine Schiffmans Gasse. 1886 óta viseli Vasvári Pál nevét.

15