Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)

Háború, forradalom, emigráció

megszólalt Balogh. Abban a pillanatban, amikor kiléptünk a szálloda kapuján, ölte meg Arcot gróf Eisnert. Arcot gróf, kérdeztem csodálkozva, akivel az este még kedélyesen beszélgettünk, az a fiatal gyerek? Miért gyilkolt meg egy tehetséges embert? Mert fanatikus szamár volt, felelte az uram. Egész München tudta, hogy Eisner úgyis máma lemondott volna. Ki tudja, milyen tragédia zúdult ezzel most Bajorországra.

Tényleg akkor kitört a kommün. Levien, Leviné, Toller és Mühsam,243 igen tehetséges emberek kerültek uralomra. ízléstelenség mindenütt előfordul, minden korszakban. Eisner felesége egy táncosnő volt, kit Elly Bellynek hívtak. Ott, ahol Eisnert megölték, azon a helyen egy hétig vörösre volt festve a járda, hatalmas koszorú odatéve, és az özvegy nem átallott három vagy négy nappal ura halála után odaállni, és magát lefényképeztetni. Ez nagy visszatetszést szült. Azután bizony kezdődtek a fosztogatások. Nekünk alig volt egy kis ruhaneműnk, és arra árgus szemekkel vigyáztam, stoppoltam és foltoztam, hogy csak megmaradjanak, hiszen kilátástalan volt, hogy újat vehessünk. Egyik este, mikor a szállónak halijában ültünk, megjelent Eisner volt titkára puskával a vállán, és azt mondotta a hoteligazgatónak, Weil úrnak, most pedig bemegyünk az idegenek szobáiba, hogy nincs-e valahol fegyver elrejtve. Nálunk ugyan fegyvernek nyoma sem volt, de bevallom, féltem, hogy elviszik esetleg az uram bundáját vagy az én télikabátomat, mert akkor ez bizony napirenden volt. Az uramat otthagytam egy sarokban ülve, és ma sem tudom, hogy jutott ez eszembe, hogy fönt a második emelet le van foglalva az amerikai bizottságnak, felszaladtam, és két-három üres termen keresztülmenve végre a negyediknél megálltam, mert láttam, hogy az íróasztal előtt egy ősz szakállas úr ül és dolgozik. Halk hangon kértem tőle bocsánatot a berohanásért, elmagyaráztam neki súlyos anyagi szituációnkat és kértem, hogy nem tudna-e nekünk valami segélyt nyújtani annyiból, hogy a kis holmink, amely megvan, el ne raboltassék. Ezt az urat Mr. Fieldnek hívták, és fivére volt a híres Rachel Field amerikai írónőnek. Kedvesen mosolyogva nézett rám, és azt mondotta, én csak amerikai állampolgároknak adhatok támaszt, de ha megnyugtatom

243 Levien, Max (1885-1937) kommunista, a bajor tanácsköztársaság egyik vezetője, 1921-től a Szovjetunióban élt, a sztálini terror áldozata lett. Leviné, Eugen (1883-1919) oroszországi forradalmi tevékenysége miatt Németországba emigrált, a háború végén csatlakozott a Kommunista Párthoz. A bajor tanácsköztársaság vezetője, annak bukása után kivégezték.

Toller, Emst (1893-1939) színműíró, 1919. április 6-12. között a bajor tanácsköztársaság elnöke. A nemzetiszocialista hatalomátvétel után emigrált, öngyilkosságot követett el.

Mühsam, Erich (1878-1934) író, publicista, anarchista aktivista, a bajor tanácsköztársaság egyik vezetője, annak bukása után 15 évi fogságra ítélték. A nemzetiszocialista hatalomátvétel után koncentrációs táborba került, ott ölték meg.

120