Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)

Háború, forradalom, emigráció

rózsa koszorúkkal a fejükön. Minden kapuból szaladtak ki a házmesternék, és akkor még vicék, ma már segédházfelügyelők bögrékkel, mert a hordókban rum volt. Szüntelen jöttek-mentek hozzánk az emberek, mert csodálatos módon az uram pályafutása úgy látszott, hogy befejeződött, dacára annak, hogy ő vérbeli köztársaságpárti volt, és megalakítója a Magyar Demokrata Pártnak. Személyileg azonban nagyon megszerette az egyszerű, puritán, jóérzésű Károly királyt, s esküjét, amit neki tett, nem akarta megszegni. A forradalom kitörése előtt a királyi család Gödöllőn volt. Egész nap robogtak ki az autók, mert egyik audiencia követte a másikat. A királyné nem avatkozott soha politikába. Ezt csak a vezérkar terjesztette róla. Nagyatádi Szabó István,220 a paraszt képviselő és még egy másik igen baloldali azt kérték a királytól, engedné meg, hogy a Fenséges Asszonynak is felesküdjenek. A király ez ellen hevesen tiltakozott. Azt mondotta, a feleségem nem politizál. De a két képviselő nem tágított, és végül is bementek, és biztosították a királynét, hogy ők a leghűebb alattvalók. Ők voltak azok, akik legelőször megszegték esküjüket. Úgy volt, hogy Hadik János gróf21 lesz a miniszterelnök, és koalíciós kormányt alakít. De rohamosan gördültek az események. 30-án este úgy tizenegy óra tájban éppen lefeküdni készültünk, és az uram azt mondotta: nem politizálok, hanem holnap elfogadom Weiss Manfréd báró222 meghívását, lemegyek Derékegyházára, és ott fogok egy pár jó könyvet olvasni, sokkal szebb dolog ez, hidd el, fiam, mondotta fiának, mint a politika. Ebben a percben berontottak hozzám Bódy Tivadar alpolgármester,223 Szabó Ferenc tiszti ügyész224 és még két tanácsnok. Tudod-e Vilmos, mondotta Bódy, hogy kiütött a forradalom.

220 Nagyatádi Szabó István (1863-1924) 32 holdas gazda, 1909-től a Gazdapárt, 1918-tól az Országos Kisgazdapárt, 1919-től az Egyesült Kisgazda és Földműves Párt, 1922-től a kormánypárttá váló Egységes Párt elnöke. 1908-tól országgyűlési majd nemzetgyűlési képviselő, 1919-1924 között különböző kormányokban miniszteri tisztségeket viselt.

221 Hadik János gróf (1863-1933) politikus, tisztviselő, főrendiházi tag, 1901-től országgyűlési képviselő, 1906-1910 között belügyminisztériumi államtitkár, 1917-1918-ban közélelmezésért felelős tárca nélküli miniszter, 1918. október 30-31 -én kinevezett miniszterelnök. A forradalom győzelme miatt kormánya ténylegesen nem alakult meg.

222 Weiss Manfréd báró, csepeli (1857-1922) nagyiparos, testvérével együtt az ő nevét viselő csepeli gyáróriás (Weiss Manfréd Művek) alapítója, 1918-ban a király bárói rangra emelte.

223 Bódy Tivadar (1868-1934) fővárosi tisztviselő, 1906-tól tanácsnokként a főváros pénzügyeinek egyik irányítója, 1913-tól alpolgármester, 1918-1919-ben polgármester, a tanácsköztársaság kikiáltása után elmozdították tisztségéből. A kommün bukása után 1919 augusztusában visszavette hivatalát, melyet 1920 szeptemberéig töltött be.

224 Helyesen: Szabó Imre (1873-1929) jogász, tisztviselő,! 914—1919 között Budapest Székesfőváros tiszti főügyésze.

104