Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)

Bevezető - Simon Katalin: Buda város topográfiai viszonyai és lakossága a 17-18. század fordulóján, az 1702-es összeírás - A városrészek kiépülése, utcahálózat

Buda korábbi lakóinak emlékét őrizte a Székesfehérvári kapu előtti török te­mető, aminek felszámolásáról csak 1707-ben intézkedett a város tanácsa.61 Csak 1727-ben utalnak rá a telekkönyvek, de feltehetően már a 18. század elején is létezett zsidó temető („ auff der Landtstrassen gegen dem Juden-Freydhoff hin ”), ami szintén az Országúton helyezkedett el.62 Erre a temetőre utalhat pár évvel korábban (1719) Buda tanácsának III. Károlyhoz címzett levele, amelyben töb­bek között arról panaszkodnak, hogy a környékbeli települések (Vác, Komárom) zsidósága Budára jön temetkezni, valamint a zsidó Veit Hirschel 1707-ben kelt vallomása hét évvel korábban elhunyt felesége sírjának meggyalázásáról.63 A város épületeit vizsgálva látható, hogy a hadsereg jelenléte nem csak a Vár­ban, de a Vízivárosban is nyomasztó volt. A Várban kapott helyet a tűzszerészek és a puskamüvesek szállása, a főőrség, valamint a fegyvertár és az élelmiszertár. A Vízivárosban inkább a hadsereg kiszolgálására létesített épületek foglaltak helyet, így a „salétromos mecset”, a fegyvertár, az élelmiszertár, emellett a Rác­városban volt még egy nagyobb katonai szállás.64 Külön kiemelnénk a katonák vízivárosi kórházát, ami feltehetően már Buda visszafoglalása után felépült, s a század fordulóján egy falerakat mellett foglalt helyet.65 Az uralkodóé volt a repü- lőhíd is, amit 1701-től kapott meg bérletbe Pest és Buda.66 Eredetileg szintén az uralkodó tulajdonába került az összes fürdő, azonban a Császár fürdő kivételével hamarosan átengedte ezeket: a századfordulón a Rudas a városé lett, a Rácfürdő Pergassi kapitányé, a Sáros és a Király fürdő pedig Illmer Frigyes Ferdinándé.67 61 GÉRA2009. Jk. 1299. sz. 62 BFL IV.1009.C. 5. kötet alapján. A Szent Rókus utca csak 1730-tól jelenik meg a telekkönyvekben. A zsidó temető az 1710-es években létesült országúti téglaégetőtői észak­nyugatra helyezkedett el (ma Budai László és Bimbó utca által határolt), 1806-ban számolták fel. FODOR 2005. 74-75.; BÜCHLER 1901. 110., 261-262. 63 BFL IV.1002.uu. 46. d. 1719. március 27. 205-210. f., A sírgyalázással kapcsolatos ügyet lásd bővebben GÉRA 2014. 365-366. 64 A magánházakba beszállást katonákra folyamatos volt a panasz, lásd például BFL IV. 1002.b 1701. augusztus 29., GÉRA 2011. 65 A polgárság az ún. Raitterstadlban próbált először kórházat kialakítani. ENGLÁNDERNÉ 1930. 52-53. 66 A repülőhidat 1701-től bérelte Pest és Buda az Udvari Kamarától. GÉRA 2009. 21. 67 Vanossi idején a Császár fürdőt a Kamarai Adminisztrációtól 1702-ben megvásároló Johann Eckherről Eckher fürdőnek is nevezték (ugyanő bérelte a várostól a Rudas fürdőt), a Király fürdőt pedig bérlőjéről, Johann Sprenger fürdősről és vízivárosi bíróról Sprenger fürdőnek, vagy tulajdonosáról Agner- vagy Mayerberg-féle fürdőnek. A Rácfürdőre tulajdonosa után Pergassi fürdő néven utalnak, de nevezték Királyi fürdőnek is (Königliches Bad, Stockemél viszont Thermae Rascianae Retzenbaad). A Rudast általában a repülőhíd miatt Bruckbadnak vagy a városi tulajdonra utalva Burgerbadnak nevezték. A legkevésbé jelentős Gellért Stockemél Gerhardtsbaad és Plockbad néven szerepel. STOCKER 1729. 52-54.; VANOSSI 1733. 18., 20., 24., 44-50.; LlBER 1934. 290-297.; GÉRA 2014. 267., 280. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom