Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Bevezető - Géra Eleonóra Erzsébet: Városi hétköznapok a századfordulón - Nők és férfiak a városi társadalomban
komfortfokozata nem sokkal tért el a szegényebb iparostanoncoknak biztosított szállásokétól vagy a legszegényebb rácok félig földbe vájt vályogkunyhóitól. A saját otthonukban, kunyhójukban éldegélő rászomlók és az utcai szegények csoportja élesen elkülönült a csavargó életmódot folytató, ismeretlen múlttal rendelkező vándorszegényekétől. Míg a városiak a helybéli szegényeket a becsületesek táborába sorolták és támogatásukat erkölcsi kötelességüknek érezték, addig a csavargónak nevezettekkel lehetőleg minden érintkezést kerültek, mivel azok rászolgáltak Isten jogos bosszújára és büntetésére („aber die billiche Rach und Straff Gottes nach sich zu ziechen pflegen ”).25 Nők és férfiak a városi társadalomban Buda esetében is megállapítható, hogy a többi városhoz hasonlóan a kor emberének párválasztását döntően meghatározta az illető társadalomban elfoglalt helye. Céhes mester csak kivételes kegyként vehette el a környékbeli juhász leányát, miután a tanács az esztergomi érsek törvényesítő levelének hatására tanácsi határozattal tisztességesnek nyilvánította a molnárt.26 A céh és a városi tanács lehetőleg minél előbbi új házasságkötés elősegítésével igyekezett gondoskodni az özvegy és gyermekei eltartásáról. Céhbe bejutni vagy kisebb városi hivatalokat megszerezni legegyszerűbb módon beházasodással lehetett. Nagy volt a tolongás az olyan szerényebb megélhetést biztosító városi állások esetében is, mint a vízivárosi iskolamesteré. A tanács azonban világosan a jelentkezők tudtára adta, hogy az állás odaítélésével előrelátóan gondoskodni kíván az elhunyt özvegyéről és gyermekeiről. A tanácsosok biztosra mentek, a nősülési szándékot nem tartották elegendőnek a kinevezéshez, csak a törvényes házasság megkötésének bizonyítása után kapta meg az állást az elhunyt férj mellett jártasságot szerzett tanító. A képzettebb, nagyobb gyakorlattal rendelkező várbéli iskolamester, szakmai szempontokat figyelembe véve az erősebb jelölt, már házas lévén elesett az állástól.27 A hivatalos - céhes vagy városi - házasságközvetítés mellett magánszemélyek is foglalkoztak ilyesmivel, a vagyonosabb polgámék, de főleg az idősebb özvegyasszonyok igyekeztek jól férjhez adni a szolgálatukba szegődött leányokat, özvegyeket. Egyértelműen a haszonszerzés vágya miatt foglalkozott társközvetítéssel az a császári kapitány, aki nagy összeget, 100 forint közvetítői díjat kért az egyik feleséget kereső budai rézművestől. A pár egymásra talált ugyan, de a kapitányt nem fizették ki, mert valótlanságokat állított az összehozni kívánt 25 BFL IV. 1002.j. Edict wegen Abschaffung der verdächtigen Leüth alhier (1702). 26 GÉRA 2009. Jk. 185. sz. 27 GÉRA2009. Jk. 1358-1359. sz., 1545. sz. 86