Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Bevezető - Simon Katalin: Buda város topográfiai viszonyai és lakossága a 17-18. század fordulóján, az 1702-es összeírás - A városrészek kiépülése, utcahálózat
Zaigerben 27 utca- és térelnevezés szerepel. Ezek részben még a török korra (Juden Gasse /ma Táncsics Mihály utca/ a török korban itt élt zsidóság után, Pascha Platz /Dísz tér/ itt állt a pasa háza), részben az 1686-os ostromra utaltak (Kayserliche Preche /Kapisztrán tér és környéke/ a császári csapatok betörésének helye), részben teljesen új elnevezést kaptak az adott utcában lévő egyháziakról (Franciscaner Plätzel /Kapisztrán tér/,26 Carmeliter Gassen /Színház utca/), épületekről (Schlosz Gassl /Szent György utca/, bey denen Fleischbänckhen /Szentháromság tér/), vagy akár növényekről (bey dem Grüenen Baumb /Hess András tér/), az adott utcában lakó személyekről (Rauchfangkehrer Gässl /Móra Ferenc utca/ az itt lakó Peter Paul Franzin kéményseprőről,27 Heüsler Gässl /Nőegylet utca/ Heisler tábornokról lett elnevezve,28 a várfalra merőleges kis utcácska volt). Az egyes utcák lakossága társadalmilag is elkülönült egymástól. A Haubt Platz és a Herren Gasse /Uri utca/jó állapotban megmaradt házaiba katonai tisztviselők és a város első, gazdag telepesei költöztek, míg a Böckhen Gasse /Országház utca/ a kézművesek helye lett.29 A Vár arculatát azonban leginkább a benne állomásozó katonaság határozta meg. A Császárrés mellett a hadsereg jelenlétére utalt a Waffen Platz és a Parade Platz megnevezés is.30 A Nagyboldogasszony templom előtti kis házak 17. század végi felszámolásával kialakított tér - vagyis a mai Szentháromság tér - kezdetben nem kapott önálló nevet, területét, illetve egyes részeit az ott álló épületekre, valamint az új emlékműre utalva határozták meg: bey denen Fleischbänckhen, bey der Saulén. A 18. század első felében a tér piac jellegére is utaltak (der Platz, wan etwas zum verkauffen herauff kommet, 1723). A pestisoszlopról elnevezett Szentháromság tér eredeti, német elnevezése jóval később, csak a 19. század elejére honosodott meg, kezdetben Rathaus-Dreyfaltigkeits Platz, majd Dreyfaltigkeits Platz néven.31 26 A ferencesek előtti teret Templom térnek (Kirchen Platz [Khirchen Platz]) is nevezték. BFL IV.1002.J 1701. július 27. 27 Franzin a 12-es számú házban lakott, ma Dísz tér 9. NAGY 1971. 90. 28 Donat Fleisler von Pleitersheim a Zaiger összeállításának évében kapta meg ingyen a Kamarai Adminisztrációtól a 33-as számú ingatlant (ma Úri utca 38.). Az 1723-as tűzvész utáni felmérés szerint a tábornok emléke már elhomályosult, a tábornok neve pedig ugyanezért eltorzult: az utcát ekkor Häuser Gasse néven említik. NAGY 1971. 92.; SIMON 2011. 502. 29 Érdemes megjegyezni, hogy Nagy Lajos szerint az utcát Bernhard Spiegel pékről nevezték el, noha Spiegel csak egy évvel később, 1697-ben szerezte meg azt a két telket (130-131. sz., ma Országház utca 17.), ahol a 18. század elején felépítette lakóházát. A Zaiger idején ez a két ingatlan még lakatlan volt, ennek ellenére az összeírásban már többször is említették a Böckhen Gasse elnevezést. NAGY 1971. 83-84.; SIMON 2011. 522. 30 NAGY 1971. 83-84.; NAGY 1975. 32-33. 31 A két elnevezés a 19. század elején együtt és külön-külön is előfordult. A Városház tér elnevezés szerepel például egy 1823-as, míg a Dreyfaltigkeits Platz egy 1830-as térképen. BFL XV. 16.a. 203/33., XV.16.d. 241/6. 39
