Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)

Bevezető - Simon Katalin: Buda város topográfiai viszonyai és lakossága a 17-18. század fordulóján, az 1702-es összeírás - Miként látták a kortársak Budát? - A város a külföldi utazók szemével

a mecsetek, fürdők és egy-két karavánszeráj, melyek nagy, üres lakóházakként még akkor is az átutazóknak szolgáltak szállásul. Tscheming tévesen Szent Je- romos-hegynek (S. Hieronymus Berg) nevezi a Gellért-hegyet, amelynek tetején a városra néző sánc futott végig. Az építmények közül még egy termálvizes kutat tart említésre méltónak, amely az Isztambul felé vezető úton, a városkapu külső oldalán állt. Összességében meglehetősen romosnak és elhanyagoltnak (verfallen) találta Budát, amit szinte csak katonák laktak.6 Szerinte a hadsereg jelenléte és a házak ócska állapota, rendetlensége között összefüggés van, részben azért, mert a katonák eleve nem törődnek ilyesmivel, részben pedig azért, mert egy hadsereg úgysem marad meg sokáig egy helyen.7 A „félmérföldes” hajóhi- dat viszont jelentősnek tartja, lévén hogy a pest-budai mellett csak Esztergom és Párkány között, valamint Kalocsán és Eszéken volt ilyen.8

Edmund Chishull (1671-1733) régiséggyűjtő, egy Szmimában működő angol kereskedő társaság (Turkey Company) lelkésze a most kiadásra kerülő ta- nácsülési jegyzőkönyvek keletkezésének évében, pontosabban 1702 júniusában járt Budán William Paget angol követ kísérőjeként. Hatvan felől érkezett Pestre, s innen kelt át június 13-án Budára a repülőhídon (flying bridge), amiről - kissé részrehajlóan - azt írja, hogy Pest tartotta fenn.9 Chishull olyannak látta a várost és erődítményét, mintha még közvetlenül az ostrom után lenne, ugyanakkor a magánházakat - különösen a Rácvárosban és a Vízivárosban (Rascian and Water Town) - már szépen helyrehozták, közülük utóbbi a nagyobb városrész, házai is csinosabbak. Chishull benyomása az volt, hogy ezekkel ellentétben a Felsővárosnak (Upper Town) nevezett Vár olyan, mintha csak most kezdene benépesülni. A lelkész elragadtatással ír az egykori királyi palotáról és annak romos állapotban is nagyszerű részeiről. Nem feledkezik meg a fürdőkről sem.10 Chishull ugyanakkor abban a szerencsés helyzetben volt, hogy meghívták a Kamarai Adminisztráció vezetőjéhez, Johann Ignaz Kurzhoz ebédre, ám sajnos erről az eseményről csak pár szóval emlékezik meg. Pfeffershoven tábornokkal nem találkozott, mivel az éppen akkor volt lerombolni az egri várat. Beszámoló6 Tollius és Tscheming leírása a rossz állapotban lévő épületekről megegyezik Werlein kamarai inspektor ugyanabban az évben keletkezett jelentésével. PÁSZTOR 1935. 13.

7 TSCHERNING 1687. 284—285. Tscheming könyvében nem mellesleg a Budáról szóló rész gyakorlatilag az 1686-os ostrom leírása, több mint száz oldalon.

8 TSCHERNING 1687. 100.

9 Chishull Pestet kicsi, de szépen helyreállított városként írja le, ellentétben Budával. (Chishullnak komolyabb elírásai és tárgyi tévedései is vannak, Buda visszavételét például 1668-ra teszi, ottjártakor Pest és Buda helyőrségét együttesen 1400 főre becsülte.) CHISHULL 1747. 109.

10 Chishull 1747. 110-111.

34