Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)

Regeszták - 1702

elintézik melyeket jóváhagytak, amennyiben ez a pestiek számára nem sérel­mes. 1349. (III. 484.) Johann Valentin Wemer értékbecslés ellenében Unger vízi­városi boltjának átengedéséért folyamodott a tanácshoz, mely előző rendelkezé­sének három napon belüli teljesítését mondja ki. 1702. február 7. Sauttermeister, Wolf, Zaunockh, Krempel, W. Bösinger, Wähler 1350. (III. 484.) A bebörtönzött rác Miskó nagyon beteg és a börtönben nincs lehetőség az ápolására, ezért a tanács a kamarai adminisztrátor jóváhagyásával megengedi, hogy a beteget felgyógyulásáig a leánytestvérénél helyezzék el a Rácvárosban. 1351. (III. 484.) A tanács meghagyja a rác aranyműves Simonnak, hogy négy héten belül fizesse ki a zsidó Joachim Bürgelnek a világos adósságként elismert 118 forintot. 1352. (III. 485.) Anna Maria Stainer Urban Dominicusszal szemben a teljesítés elrendelését kérelmezi, amit a tanács jelentés kötelezettsége mellett meg is tesz. 1353. (III. 485^186.) A Kamarai Adminisztráció részletes jelentést követel a tanácstól Komád Karr ügyében. A felettes hatóság választ vár azzal kapcso­latban, hogy a bíróság kezére adott tettest, aki kiszabadította magát a fogdá­ból, miért nem őrizték jobban.529 A tanács az előző vízivárosi bírónál, Johann Sprengemél írásban érdeklődik és tőle vár jelentést arról, hogyan is történt ez az eset az üvegeslegénnyel, mi volt a bírósági meghallgatáson, milyen bizonyítéko­kat (Proben) is hozott fel Karr a legény ellen, mekkora veszteség érte, a mestere kívánságára elfogott üvegeslegényt vajon nem a strázsamester belső szobájában zárták-e el.530 529 A jegyzőkönyv tartalmazza a Budai Kamarai Adminisztráción 1702. január 30-án kelt, Jo­hann Joseph von Pleyem és von Schwingheimb aláírásával kiadott leirat teljes szövegét. 530 Bónis György szerint a legény úgy tudott 230 forint veszteséget okozni a mesterének, hogy az önálló ügykezelési joggal ruházta fel. Karr nem tudta bizonyítani, hogy a legénye elcsalta a hiányzó összeget, ezért került átmenetileg a vízivárosi strázsamester belső szobájába a fogoly, ahonnan a Várba való továbbszállítása előestéjén szökött el. Sprenger válaszában igazolta, hogy a legényt átkutatták és nem találtak nála olyan szerszámot, amellyel kinyit­hatta volna az ajtó zárát. BÓNIS 1962. 185., 241.; Az áristomba vagy más néven fogdába a kisebb súlyúnak ítélt büntetendő cselekedetek elkövetői kerültek, általában rövid időre. A fogvatartás körülményei jelentősen különböztek a tömlöcbe vetett foglyokétól, s velük ellentétben az áristomba küldöttek jó hímeve nem sérült, polgáijogukat és céhtagságukat a „tisztes őrizet” nem befolyásolta. A témáról bővebben lásd BÓNIS 1962. 185-190. 285

Next

/
Oldalképek
Tartalom