Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Géra Eleonóra Erzsébet: Előszó
ELŐSZŐ Jelen kötet a Buda város 1704-1707 között keletkezett tanácsülési jegyzőkönyveiből készített, 2009-ben kiadott regesztakötet folytatása, kronológiai értelemben pedig inkább az előzménye.1 A fordított sorrend tudatos döntés eredménye, mivel a századforduló idején íródott kötet feldolgozása különféle nehézségek elé állítja a regesztázókat, így a forrás előzetes tapasztalat nélküli feltárása nem tűnt célszerűnek. A választott időszakot tartalmazó tisztázati és fogalmazványkötetek ugyanis még nem felelnek meg teljesen a tanácsülési jegyzőkönyvekkel szemben támasztott általános követelményeknek: sok a teljes terjedelmében közölt dokumentum, a szindikus gyakori és hosszas távollétei miatt a városi adminisztráció nem mindig működött az elvárásoknak megfelelően, bizonyos hónapokban a fogalmazvány és a tisztázat között jelentős különbségek adódnak, a fogalmazványból többször hiányzik egy-egy, a tartalom szempontjából kimondottan fontos részlet (leggyakrabban az összegek megjelölése, név, foglalkozás, nyelvi hovatartozás). Előfordul olyan eset is, hogy a tisztázatból egyes ülésnapok teljesen kimaradtak és a vonatkozó bejegyzéseket az előző vagy az utána következő naphoz másolták be. Az egyes éveket gyakran zárták a polgárjogot és a védett polgári státust nyertek összesítésével, valamint a bírságokról és a Szentháromság-oszlopra a káromkodóktól beszedett büntetéspénzekről vezetett kimutatásokkal, a listákat azonban nem mindig vezették következetesen, így ezek közlésétől eltekintettünk. A töröktől visszafoglalt Buda újjáépítésével sokat foglalkoztak a várostörténészek, ahogyan a szabad királyi rangemelés megszerzésének is nagy figyelmet szenteltek. A hajdani magyar főváros iránti érdeklődés azonban az 1970-es évek derekára érezhetően alábbhagyott, s csak az utóbbi években éledt újjá. Az eltelt évtizedekben azonban a történettudomány kérdésfelvetései, vizsgálati módszerei sokat változtak, így a tanácsülési jegyzőkönyvek forrásközlésével foglalkozó kutatócsoportunk, amely a budai forrásokat különböző szemszögből vizsgálja, igyekszik szükebb érdeklődési körük tapasztalatait vázlatos formában az olvasók elé tárni, ezzel is segítve az utókor számára nehezen magyarázható, sokszor teljesen sematikus tanácsi határozatok értelmezését. A nagy elődök ma is jól 1 A regeszták készítésénél és a nevek átírásánál az előző kötetben közölt elveket követtük. (Lásd GÉRA 2009. 48-52.) A kötetben csak néhány személy nevének írásmódján változtattunk, kizárólag abban az esetben, ha az eltelt évek kutatásai tisztázták a korábbi bizonytalanságokat, ezeket azonban külön jeleztük. 9
