Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása II. 1256-1525 és 1867-1919 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2012)
Bevezetés. Buda, Pest és Óbuda középkori és a dualizmus kori Budapest peregrinusai
jelentős része, ez az adat is ezt mutatja. E diákok közül 184-en a Monarchia egyetemein tanultak, 249-en pedig már a birodalom határain kívülre is eljutottak, elsősorban a német egyetemekre. Pályaválasztásukban a jogi pálya dominál, a többi szak között megoszlik az érdeklődésük, de nagyon kevesen mentek műszaki pályára. Ötödik helyen a nemes, birtokos családból származó diákok állnak, de itt a birtokost már nem csupán a hagyományos földbirtokkal rendelkezők formájában kell érteni, hanem azokat is, akik valamilyen ingatlannal rendelkeztek. Arányuk meghaladja a 7%-ot. Valószínűleg csak negyedük származik nemesi családból. Többségük szintén nem a Monarchia tanintézeteiben tanult, megengedhették maguknak a távolabbi, drágább egyetemeken való iskolázást. Egyharmaduk jogásznak készült, vagy legalábbis ezt tanult, negyedük pedig mezőgazdaságtant, ami arra utal, hogy feltehetően valóban rendelkeztek nagyobb földbirtokkal is. A budapesti diákok között még viszonylag magas, közel 7%-os a katonatiszti családból származók aránya. Országosan ennél a csoportnál a foglalkozás öröklődik, de Budapest esetében e diákoknak csupán 42%-a választott katonatiszti hivatást. A többiek közül hatvanan jogi pályára mentek, néhányan a mérnöki és az orvosi hivatást választottak. Budapest esetében kivételesen magas a főhivatalnoki, képviselői családból származók aránya, eléri az 5%-ot. E diákok fele a birodalmi tanintézetekben tanult, s majdnem ugyanennyien tanultak Németországban. Pályaválasztásukban a jogi és katonatiszti pályák domináltak. A műszaki értelmiségi családból származók aránya is magasabb az országos átlagnál, csaknem 5%. Ők is fele-fele arányban tanulnak birodalmi és német felsőoktatási intézményekben. Egyharmaduk folytatja a szülői foglalkozást, s mérnöki tudományokat tanulnak. Más domináns pálya nem jellemzi őket. Kilencedik helyen vannak az iparos családból származók 4,4%-os képviselettel. Közülük csak egyharmad jutott el a birodalom határain kívülre. Sokan választottak műszaki és művészi pályát, de közöttük van 20 papnövendék is. Orvos, sebész, gyógyszerész családból a budapesti peregrinusok 4,3%-a származott. Itt is felerészben a Monarchián belül, felerészben azon túl tanultak. Érdekes, hogy csak 27%-ban öröklődik az apai foglalkozás, pedig e csoportnál ezt nagyobb arányban várhatnánk. A többiek jogtudományt és bölcsészetet választottak. Budapest esetében nem jelentéktelen számú a művész, zenész, író családból származó diák. Arányuk 1,5%, ez háromszorosa a 19. századi országos átlagnak. E diákok közel fele szintén művészi pályára készült. 41
