Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása II. 1256-1525 és 1867-1919 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2012)

Bevezetés. Buda, Pest és Óbuda középkori és a dualizmus kori Budapest peregrinusai

A forrásokban a diákok 67%-nál jelezve van a felekezeti hovatartozás. Ennek alapján meglehetős pontossággal állapítható meg a budapesti hallgatók vallási megoszlása. A római katolikusok száma mintegy 47%-ot tesz ki, ők főleg a Monarchia tanintézeteiben tanultak a külöbözö korszakokban. Feltételezhető, hogy ezek az arányok érvényesek azoknál a diákoknál is, akiknél nincs adatunk a beiratkozó vallásáról. A zsidóság részesedése az ismert adatokból közel 36%, ez még a nemzetiségi adatnál is magasabb, a teljes létszámhoz viszonyítva ez az arány feltehetően valamivel kisebb, de még így is óriási és mutatja a budapesti zsidóság kiemelt szerepét a dualizmuskori magyar tudomány és kultúra területén. A pontosabb viszonyítás érdekében jelezzük, hogy a teljes 1801-1919 közötti magyar peregrinációban a zsidóság részesedése 19,8%, a dualizmuskoriban pedig 22,4%. Vagyis a zsidóság külföldi egyetemjárásában a legnagyobb szerepet mindig is a budapesti zsidóság játszotta. Peregrinációs szokásaik vizsgálata külön tanulmányt igényel, amire a teljes adatgyűjtés befejezése után szándékozom vállalkozni. A 11%-nyi evangélikus többségében magyar, de németek is jelentős számban vannak közöttük. A reformátusok érthetően szinte kizárólag magyarok, de arányuk csupán közelít a 4%-hoz.

Nőhallgatók a budapesti diákok között

Mint ismeretes, a 19. században a nők fokozatosan minden országban beiratkozhattak az egyetemekre. Legkorábban Svájcban, legkésőbb Németországban. Bizonyos szakokat azonban sokkal korábban is tanulhattak egyes felsőoktatási intézményekben. Az adattárban a diákok között 308 hölgy található. Közülük 207- en bécsi tanintézetekben tanultak, 49-en Németországban, 15-15-en Svájcban és Angliában, s jelenleg egy hölgyet ismerünk, aki Párizsban tanult, de voltak ott bizonyára mások is.

A hallgatónők több mint fele, 194 fő zenei képesítést kívánt szerezni elsősorban a bécsi, valamint a prágai, berlini, lipcsei és weimari zeneakadémiákon. Képző- és iparművészetet 15-en tanultak. Ezen kívül 62-en bölcsészettudományokat, húszán orvostudományokat, hatan jogtudományt, és öten természettudományokat tanultak. Közöttük volt a nagytétényi születésű Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, aki a Zürichi Egyetemen tanult 1872 és 1879 között.

35