Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása II. 1256-1525 és 1867-1919 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2012)
Bevezetés. Buda, Pest és Óbuda középkori és a dualizmus kori Budapest peregrinusai
meg. Tudjuk, hogy 1304 óta a budai domonkosoknál működött a rend egyetlen hazai Studium Generálója, amely főiskolának számított, bár nyilvános egyetemnek nem mondhatjuk, hiszen elsősorban a rend saját tagjainak képzésére szolgált. Ez volt az az intézmény, amelyet Mátyás király uralkodása legvégén egyetemmé kívánt fejleszteni, és ennek érdekében nagyszabású építkezésbe is fogott, amely azonban halála után félbemaradt.4 A domonkos rend tagjai egyébként is rendkívül aktívan vettek részt a külföldi egyetemjárásban, így joggal feltételezhetjük, hogy az ismerteken kívül a névsorban szereplők közül mások is a rend tagjai lehettek. Budapesti peregrinusok a dualizmus korában A 2004-ben megjelent könyvben már rövid elemzést adtam az 1526 és 1867 között külföldi egyetemeken tanult budai, pesti és óbudai diákokról. E könyv újkori fejezetében már a budapesti kifejezést alkalmazom valamennyi hallgatóra, hiszen a három város egyesítése a vizsgált korszak elején, 1873-ban megtörtént, így a csupán néhány kezdeti év miatt már nem érdemes a származási helyeket megkülönböztetni. Az 1880-as évektől erre már nincs is adatunk, hiszen a legtöbb diák születési helyét már Budapestként adják meg. A vizsgálatba bevontuk azokat a településeket is, amelyek ekkor még nem tartoztak az egyesített fővároshoz, de 1950 óta már ahhoz számítandók. Adattárunkban a kutatás mai állása szerint 4578 olyan személy szerepel, akik a mai főváros területén születtek, vagy laktak és valamelyik európai egyetemen tanultak 1867 és 1919 tavasza között. Ezek megoszlása az akkori egyesített Budapest, és a később odacsatolt települések között a következő volt. Település Beiratkozások Budapest 4482 Újpest 45 Budafok 11 4 Ennek részleteit írta le Heltai Gáspár: Chronica az magyaroknak dolgairól című művében. Kolozsvár, 1574. 177-178. 19
