Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása II. 1256-1525 és 1867-1919 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2012)
Előszó
Előszó 2004-ben jelentettem meg a Budai, Pesti és Óbudai diákok külföldi egyetemjárása]. 1526-1867című munkámat Budapest Főváros Levéltárának kiadványsorozatában. Ebben 1822, külföldi egyetemen beiratkozott fővárosi születésű diák egyetemi tanulmányainak adatát közöltem. A korábbi, illetve a későbbi időszak adatainak gyűjtése akkor még nem fejeződött be, ezért az adatok közlése nem időrendben kezdődött meg. Az általam immár két évtizede vezetett kutatás egyik távlati célja az 1100 és 1918 közötti külföldi magyar egyetemjárás teljes adattárának elkészítése nagyobbrészt az eredeti levéltári források alapján. Egy forráskiadvány-sorozat napjainkig megjelent 17 kötetében eddig mintegy 70 ezer külföldi beiratkozás adatait gyűjtöttük össze. A további adatok publikálása folyamatban van. Közeli célunk egy olyan, mintegy 100 ezer beiratkozást tartalmazó számítógépes adatbázis létrehozása, amely alkalmas a legkülönbözőbb lekérdezésekre is, így számos tudományterület kutatását szolgálhatja. Eddigi ismereteink szerint a középkorban, tehát Mohácsig a történeti Magyar- ország területéről mintegy 13 000 beiratkozás történt az európai egyetemeken. A peregrinusok száma a korai újkorban, vagyis ebben az összefüggésben 1526 és 1800 között gyakorlatilag 27 000 beiratkozóval határozható meg, s végül a hosszú 19. században, azaz 1801 és 1919 között mintegy 60 000 külföldi beiratkozóval számolhatunk, akiknek egyharmada, kb. 20 000 fő 1890 után indult külföldre. A külföldön tanultak száma természetesen nem ennyi volt, hanem kevesebb, hiszen egy személy esetenként 2-5 egyetemre is beiratkozhatott. Ezzel együtt az egyetemjárás szokása a történeti Magyarországon minden korszakban meghaladta az európai átlagot, aminek egyik természetes oka a hazai egyetemi rendszer igen késői kiépülése, de másik oka az a jelentős motiváció, ami nemzetiségtől és felekezettől függetlenül jellemezte e térséget. Ennek következtében igen nagy társadalmi igény, ha úgy tetszik kötelező szokás volt a tudást a legnagyobb európai kulturális központokban megszerezni. A rendelkezésünkre álló adatbázis ma már lehetségessé teszi, hogy egy-egy régió, vagy város adatait lekérdezzük és a legkülönbözőbb szempontok alapján elemezzük. Mindez fontos új összefüggéseket tárhat fel az adott város művelődés- és oktatástörténetéről, nemzetiségi, felekezeti változásairól, de sok adattal járulhat hozzá egy-egy kisebb közösség, az egyes családok történetének kutatásához. A mostani kötetben a mai Budapest területén született diákok külföldi egyetemjárását szeretnénk bemutatni, két kronológiailag elkülönített részben. 9
