Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)
Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban
tásáról sem.153 Mö(r)zler László, Buda bécsi ágense 1697-ben azt az utasítást kapta, hogy a lopott kegytárgyak ügyére hivatkozva, a katolikus vallás védelmében érveljen a zsidók kiűzése mellett.154 A katolikus vallás jövőjéért aggodalmaskodó város Kollonics Lipót esztergomi érsek személyében nagyhatalmú támogatóra talált, s közbenjárásával azt is elérte, hogy az uralkodó 1699 augusztusában megtiltotta további zsidók megtelepedését.155 Ez a tiltás azonban nem jelentett többet az eddig beköltözött zsidók létszámának stabilizálásánál, s nem vonatkozott a katonaság beszállítóira. így a város tiltakozása ellenére beköltözhetett, majd a Vízivárosban boltot nyithatott Veit Hirschei veje, Wolf Bacheracher, aki még 1697-ben kapott erre engedélyt az Udvari Kamarától.156 A következő évszázad első éveiben a tanács elsősorban a kiváltságlevél megszerzésére összpontosított, ezért a betelepült zsidók ebben az időszakban viszonylagos nyugalomra leltek. A városlakók és a zsidók ügyében a szabad királyi városi rang visszaszerzése hozott újabb fordulatot, mivel a kiváltságlevél egyik pontja a zsidókat a város joghatósága alá helyezte. Egy körülbelül ekkor készült összeírás adatai szerint huszonnégy zsidó férfi, huszonegy asszony, negyven gyermek és kilenc szolga élt Budán; szállásuk magánházaknál vagy fogadókban volt. Közülük egy-egy személy Esztergomból, Nikolsburgból (Morvaország) és Trebitzből (Saxen-Anhalt), három-három fő Zsámbékról és Hatvanból, öten pedig Bajnáról157 érkeztek ide.158 Mivel a zsidók a Kamarai Adminisztráció támogatása mellett - korábbi mentességeikre hivatkozva - vonakodtak elismerni a város fennhatóságát, a tanács az uralkodóhoz fordult.159 A város kiváltságai súlyos megsértéseként értékelte, hogy 1705 novemberében a budai polgár Eckher és a zsidó Bürgel követelési ügyében a Budai Kamarai Adminisztráció kimondta: Bürgel mentesül a városi joghatóság alól.160 A telekkönyvezés megszervezése, a szabadságharc zűrzavara, s az ebből eredő újabb kötelezettségek egy időre elterelték a város figyelmét a beköltözött zsidókról, de 1706-ban, valószínűleg a szorongató anyagi helyzet következtében, ismét megpróbálták rábírni őket Buda joghatóságának elismerésére. A tanács először a kamarai védelmet él153 BFL IV.1002.uu. 46. d. Buda városa a Kamarai Adminisztrációhoz. 1695. szeptember 22. 21-22. f. 154 Bürgel szentségtörő lopási ügyéhez: BFL IV. 1002.uu. 46. d. 1695. március 18.15-16. f., 1695. április 20. 17-18. f„ 1695. május II. 19-20. f„ 1697. február 2. 25-26. f. 155 Mözler bécsi ágens titkos tárgyalásokat folytatott a zsidók kiűzéséről, vagy legalább a létszámuk stabilizálásáról. Jelentései: BFL IV. 1002.uu. 46. d. 1699. szeptember 15. 66-67. f., 1699. szeptember 19. 64-65. f. 156 BFL IV. 1002.uu. 46. d. Kamarai Adminisztráció Budához Bacheracher és háznépe letelepedésének ügyében. 1700. május 19.; Wolf Bacheracher (Bacharach/Bacher/Pacher) valószínűleg a kiterjedt, számos neves rabbival és íróval büszkélkedő Bacharach családból származott. BüCHLER 1901. 185. 157 Bajna település Komárom vármegyében, az eredeti „Baina” névalak lehet Baja (németül: Frankenstadt) tévesen írt alakja is. 158 BFL IV. 1002.uu. 46. d. Budán tartózkodó zsidók összeírása 1705 körül. 94-95. f. 159 BFL IV. 1002.uu. 46. d. A város folyamodványa az uralkodóhoz. 1705 körül. 92-93. f. 160 Bonis 1962. 65. 37
