Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)
Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban
városi kórházépület mellett Eckher tanácsos, a kórház felügyelője kapott megbízást. Mivel azonban a két érintett mészáros évi 20 forint bérleti díjat ajánlott fel, ha mészárszékük a korábbi helyén maradhat, az építkezést abbahagyták és a megvalósítást elhalasztották.147 A város és a zsidó betelepülők A felszabadítás után betelepülő városlakók azzal az indokkal, hogy a zsidók tevékenysége kárt okoz a kereskedő polgároknak és akadályozzák a város gazdaságának megerősödését, már 1689-ben kérvényezték, hogy a hatóságok tiltsák meg a beköltözésüket Budára.148 A folyamodványra válaszul 1689. december 10-én kiadott kamarai rendelet név szerint megjelöli azt a két zsidót, Veit Hirschelt és Jakob Natlt,149 akik évi 100 tallér védelmi pénz megfizetése fejében Budán élhetnek, sőt, a Vízivárosban boltot nyithatnak. Hiába utazott az ügyben Bécsbe Friedrich Sauttermeister, a döntés megmászását nem tudta elérni. A két első zsidó telepest hamarosan mások is követték, de a tanács minden erejével igyekezett megakadályozni az újabb családok beköltözését. Az állami hatóságok a kérelmek elbírálásakor elsősorban a Budán elhelyezett katonaság érdekeit nézték, s nem sokat törődtek a polgárok tiltakozásával. így kapott letelepedési engedélyt 1692-ben a hadsereg legnagyobb beszállítójának tekinthető Sámuel Oppenheimer két megbízottja, Wolf Oppenheimer és Sámuel Bürgel.150 A század utolsó évtizedében a város vezetősége rendszeresen panaszkodott a betelepült zsidók miatt, s az eltávolításukat szorgalmazta. Hasonlóan cselekedtek a zsidók is, ugyanilyen rendszerességgel kértek segítséget az állami hatóságoktól a város zaklatása, rájuk rótt jogtalan terhei ellen. A zsidók elsősorban a hadiadó összegének önkényes emelése, valamint a kiszabott késedelmi díj miatt panaszolták be a várost, s az állami hatóságok az esetek többségében nekik adtak igazat.151 Időközben azonban Jakob Natl gyanúba keveredett a budakalászi templomból elrabolt kegytárgyak árusítása miatt,152 majd 1695-ben Samuel Bürgelt kapták orgazdaságon, s mivel lopott templomi kegytárgyakat árult, a tanács ezt ürügyként használhatta fel a budai zsidók ellen. 1695 szeptemberében kelt beadványában sérelmezi a zsidók létszámának gyors növekedését, panaszolja, hogy iskolájukkal és zsinagógájukkal veszélyeztetik a keresztény vallást. Nem maradt el a zsidók városi kereskedelmet veszélyeztető tevékenységének bemuta147 Jk. 1217. sz„ 1223. sz. 148 BFL IV. 1002.uu. 46. d. Buda város folyamodványa az uralkodóhoz. 1689. szeptember 3. 3. f. 149 Büchler Feit Hirsch néven említi az első Budán megtelepedett zsidó hadseregbeszállítót, Jakob Natlt pedig Jakab Náthánnak. Büchler 1901. 183-184. 150 Gárdonyi 1916. 602-603. A Bürgel család egy neves német rabbinemzetséghez tartozott. Büchler 1901. 185. 151 BFL IV.1002.uu. 46. d. Például: Zsidók panasza a kivetett porció magas összege miatt. 1696. május 1. 23-24. f., Veit Hirschel panasza a késedelmi díj miatt. 1697. május 13. 27-29. f. 152 Bonis 1962. 64. 36
