Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)
Buda tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztázása
ezért az „in” eltávolítása után akár több névváltozat is elképzelhető. Például a kötetben szereplő Gallin nevű nőről nem dönthető el, hogy Gall mészáros, Gall csizmadia, Gall fuvaros vagy Galli kontár varga rokonságába tartozik-e; Christin a Christ vagy a Christen család nőtagja volt-e, Juvenellin pedig a Juvenell vagy a Juvenelli családé. További nehézséget okoz, hogy a német családnevek gyakran végződnek „in”-re, sőt, bizonyos esetekben „in” nélküli és „in”-re végződő alak egyaránt előfordulhat (pl. Lang - Langin, Gribl - Griblin, Kayl - Kaylin). Az „in”-re végződő keresztnevekhez nem mindig kapcsolták hozzá az archaikus nőiesítő végződést, így például Jählin neje Jählin maradt, de a Gerardin család nőtagja Gerardinin lett. A polgárjoggal nem rendelkező városlakókat, akár férfi volt, akár nő, egyszerűen a vezetéknevükön szólították, ezért több említett személy neme bizonytalan. Az egyik táblázatban szereplő Beltramin keresztnév viselője lehetett egy Beltram nevű német nő, de valószínűbb, hogy a Beltramin családba tartozó olasz férfiról van szó. A regesztákban a különböző földrajzi elnevezéseket egységesen, a ma hatályos magyar helyesírási szabályzatnak megfelelően használtuk, az eredeti névalak betűhív átírással a kötet végén elhelyezett mutatóba került. Ha magyar elnevezés nem létezik, akkor a jegyzőkönyvben álló alakot betűhíven közöltük. A történeti Magyarország területére eső kisebb települések említésekor a lábjegyzetben megadtuk, hogy az adott korszakban melyik megye joghatósága alá tartozott. Külföldi települések esetében az országot és lehetőleg a tartományt is megjelöltük. A budai utca- és dűlőnevek magyarra fordításához Schnall Lajos: Buda-Pest utczái és terei'99 című munkájában található elnevezéseket használtuk fel. Gyakori előfordulásuk és közismertségük okán a következő földrajzi elnevezések - Offen-Buda és városrészei, Altoffen-Óbuda, Wien- Bécs, Donau-Duna, Pesth-Pest-jegyzőkönyvben előforduló névvariánsait nem adtuk meg külön. A szövegkritikai észrevételek mellett a lábjegyzetben, az első előfordulási helynél adtunk felvilágosítást a különböző, Budán nem általánosan használt mértékegységek váltószámairól, a forgalomban lévő pénzfajták értékéről. A hivatalos budai és a bécsi mértékrendszerről a kötet végén elhelyezett függelék nyújt tájékoztatást. Az első említésnél rövid magyarázatot fűztünk azokhoz a fogalmakhoz, melyekre a bevezető tanulmányban nem volt módunk kitérni (pl.: kevésbé ismert használati tárgyak, szerszámok, élelmiszerek stb.). A lábjegyzetbe kerültek az egyes állami tisztségviselők, katonák, egyházi személyek rövid életrajzi adatai, valamint más, a regeszták pontosabb értelmezését szolgáló többletinformációk. A jegyzőkönyvekben található dátumok feloldásai ugyancsak a lábjegyzetben kaptak helyet. A kötet végén hely- és névmutató, illetve tárgymutató áll az érdeklődők rendelkezésére. A mutatókban a jegyzőkönyvekben található összes névalakot (egységesített 199 199 SCHMALL Lajos: Buda-Pest utczái és terei. Adatok a buda-pesti utczák és terek elnevezéséhez és történetéhez. H. n., é. n. 51
