Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)
Buda tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztázása
A jegyzőkönyv minden napirendi pontja önálló sorszámot kapott. A sorszám után zárójelben következik a kötet száma római számmal, majd az oldal sorszáma arab számmal. A fogalmazványban szereplő, de a tisztázati kötetből kimaradt pontokat dőlt betűvel szedtük. A tanácsülési jegyzőkönyvekben szereplő minden bejegyzésről úgynevezett bő tartalmi regeszta készült. A regeszták tartalmazzák a tanácsülési jegyzőkönyvben rögzített minden egyes személy nevét, az összes földrajzi elnevezést, az összes dátumot, illetve a tárgyalt cselekmények minden mozzanatát. A fogalmazványban és a másolati kötetben található eltérő szövegváltozatokat a lábjegyzetben jelenítettük meg. A szövegvariánst indokolt esetben az eredeti nyelven, dőlt betűvel szedve közöltük és utaltunk a különbségből adódó újabb értelmezési lehetőségekre. Zárójelben római számmal megadtuk a szövegvariánst tartalmazó kötet számát, arab számmal pedig az oldal sorszámát. A tanácsüléseken az esetek döntő többségében írásbeli beadványokról tárgyaltak, időnként azonban a kérvényezők vagy a kihallgatásra berendeltek személyesen is megjelentek a tanácsosok előtt. A regesztákban, ha lehetőség volt rá, megtartottuk az események kronológiai sorrendjét: az írásbeli beadványok, korábban felvett tanúvallomások stb. esetén múlt időt, a tanácsülésen történtek esetén pedig jelen időt használtunk. A jegyzőkönyvben említett személyek nevét a regesztákban egységes írásmód szerint írtuk. A történelmi családneveket az általánosan elfogadott forma szerint (pl.: Rákóczi), hasonlóképpen az uralkodó szolgálatában álló tisztségviselők és a városi tanácsosok, fontosabb tisztségviselők (pl. a horvát Stoinics Lukács horvátvárosi bíró, Putanics prépost, s a vélhetően inkább horvát Lukács Ágoston horvátvárosi bíró) nevét a szakirodalomban leginkább elterjedt változatban használtuk. Más, a köztörténet szempontjából kevésbé ismert személyek nevét, a leggyakrabban használt forma modernizált alakjában rögzítettük. A neveket nem fordítottuk németről, szerbhorvátról vagy olaszról magyarra, azok eredeti alakjukban maradtak. A néhány lengyel származásra utaló, de német vezetéknévvel összekapcsolt személynév esetében a német gyakorlatnak megfelelően jártunk el. Kizárólag az egyértelműen magyar nevű személyek neve szerepel magyarul, de a jegyzőkönyvekben a magyar neveket - minden következetességet mellőzve - hol a magyar, hol pedig a német névhasználatnak megfelelően írták. így a kétségtelenül magyar Matthias Janosch fertálymesterről utólag lehetetlen megállapítani, vajon Mátyás Jánosnak vagy János Mátyásnak hívták-e, ezért a neve megmaradt az eredeti alakban.196 Hasonló megfontolásból szerepel eredeti írásmódjában a feltehetően ugyancsak magyar Urban Dominicus fertálymester neve. A nevek 196 A név időnként Matthias Janisch alakban is előfordul, vagyis harmadik lehetőségként felmerülhet a Janis Mátyás névalak. 1708-ban pedig az említett személlyel nem azonos, de hasonló nevű Matthias Janoschicz kamarai hírnök bukkan fel a jegyzőkönyvekben. (VI. 612.). 49
