Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)
Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban
A város megpróbált saját plébániát létesíteni, de ehhez hiába kérte a Várban található romos templomok egyik-másikát - a Várban a katonai élelemtár mellett, a Szent Miklós templomot szemelték ki - és az egykori vízivárosi dzsámi épületét. Hosszas levélváltás után a Magyar Kamara 1698-ban a várpalota melletti egykori Szent Zsig- mond prépostság romjait jelölte ki a plébánia számára,165 Putanics prépost tanácsülési jegyzőkönyvben megörökített beadványa azonban arról tanúskodik, hogy az épület még 1705-ben is teljesen romos volt. A tanács a szabadságharc alatt még egy kápolna kialakításának költségeit sem tudta vállalni. 1700 elején I. Lipót újabb kiváltságlevelet állíttatott ki a jezsuitáknak, melyben eltörölt minden korábbi jogot, s a jezsuitákat kinevezte Buda örökös plébánosainak, a várbéli Nagyboldogasszony templomot pedig plébániatemplomnak. A rend több budai telekkel együtt Törökbálintot is adományba kapta.166 Paul Trefflinger, a jezsuiták rektora és Buda plébánosa jogaival élve 1701-ben kinevezte helyettesévé (vicarius) a Vízivárosba Thomaso Raspassani Esztergom főegyházmegyei áldozárt. Az időnként „magyar plébánosnak” nevezett vízivárosi vikárius a kapucinusok tartományi rendfőnökének engedelmével az ő templom- épületükben-amely korábban mecset volt-állt szolgálatba.167 A város kiváltságainak visszaszerzése idején külön folyamodványban kérte az uralkodótól, hogy a jezsuiták kárára ismét ők gyakorolhassák a főkegyúri jogot.168 169 A városnak adományozott főkegyúri jog ellen Trefflinger budai jezsuita rektor Pest-Pilis-Solt vármegye 1704. szeptember 22-én, Budán tartott közgyűlésén ünnepélyesen tiltakozott. A városatyák először 1705-ben próbáltak meg élni a város kiváltságlevelében számukra biztosított jogukkal; ekkor a lakosság a háborús események miatt új gyülekezet alapítását szorgalmazta az újlaki városrészben. Az itteni lakosság korábban a Vízivárosba vagy Óbudára járt misére, de 1705 őszén a kurucok támadásától tartva a férfiak többsége vasárnap és ünnepnapokon is fegyveres őrszolgálatot teljesített, ezért nem mehetett el a templomba. Matthias Janosch és felesége felajánlották új házukat a mellette fekvő kerttel együtt templom céljára. A vízivárosi ferencesek az első misét a lakosság kívánságára 1705. november 30-án celebrálták Újlakon. A városi tanács a lakosság körében oly népszerű boszniai ferenceseket (Provincia Bosniae Argentínáé'69) kérte fel a plébánosi feladatok ellátására. A tanács és a szerzetesek által kötött megállapodás értelmében a hívők a vasárnapokon és ünnepnapokon tartott misékért minden ház után negyedévenként 7 krajcárt fizettek. A jezsuiták ebbe a megoldásba azonban 165 Némethy 1876. 153. 166 BFL IV.1002.uu. 48. d. Kivonat I. Lipót 1700. február 3-án kiadott adományleveléből. 22-25. f., Némethy 1876. 153-154. 167 NÉMETHY 1876. 157.; BFL IV.1002.uu. 48. d. A jezsuita rektor beiktatja Raspassani vízivárosi helyettest. 1701. december 31. 29-30. f. 168 BFL IV. 1002.uu. 48. d. Buda város folyamodványa az uralkodóhoz. 1703 körül. 31. f. 169 A magyarul bányavidéki bosnyák rendtartománynak nevezett provincia 1517-ben önállósult, nevét az ezüstbányáiról híres Srebrenicáról (lat. Argentina) kapta. A 18. század elején Buda a bosnyák ferences kultúra egyik legfontosabb központja volt, iskolájukban 1699-től filozófia- és teológiaprofesszorok tanítottak. Tóth 2007. 260., 294. 39
