Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)
Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban
kért tőlük évi 300 forintot. A rácok polgárjogával kapcsolatban a város felterjesztéseiben leginkább arra hivatkozott, hogy korábbi fogadalmuk értelmében csak katolikust vehetnek fel teljes jogú polgárnak, más vallásút nem. Áthidaló megoldásként 1700-tól kezdve az ortodox rácok 10 forint lefizetése után úgynevezett védett polgárként nyerhettek felvételt a város közösségébe, a polgárjog ezen típusa azonban nem biztosított számukra a teljes jogú polgárokkal azonos jogokat.117 A rácok helyzete a Diploma Leopoldinum kiadását követően változott meg jelentősen, amikor ismét Buda joghatósága alá kerültek és újra követelték tőlük a korábbi adókat. 1706-ban a városi tanács 800 forint adót vetett ki a rácokra, s ebből egy hónapon belül 200-300 forint beszedését írta elő. Ezzel egy időben határozattal figyelmeztették a rácokat, hogy a közeli falvakba szállított boraik után Budán fizessenek harmincadot vagy vámot.118 A tabáni bíró, az esküdtek és a község hasztalan kérelmezte a 800 forint adó elengedését. Egy esetben a rácbírók a városi tanács felhatalmazása nélkül próbáltak meg közösségükre adót kivetni. A rác esküdtek közbenjárására a jogtalan adókivetés miatt áristomba vetett bírókat elengedték ugyan, de büntetésből nyolc napon belül követelték a korábban előírt 200-300 forintot, a visszamaradó összeg rendezésére következő év húsvétjáig kaptak haladékot.119 A háborús években a tanács újabb állandósult teherként évi 1500 forintot kért a rácoktól a katonaság megsegítésére. Ezen túlmenően különböző rendkívüli terhekkel sújtották őket. Például nekik kellett elszállítani a városra kirótt 77 mérő gabonát az Élelmiszerraktárba, vagy ennek megváltásaként mérőnként 25 garast fizetni, de a Bécsbe szánt ajándék bor szállítási költségeihez is 100 forint hozzájárulást kértek tőlük.120 1707 májusában a rácokat nagyobb házaik vagy két-három kisebb házuk után 8 garas fizetésére kötelezték. A különböző budai céhek tagjai üzletük rontásának címén gyakran keveredtek vitába a rác iparosokkal, kereskedőkkel. A budai mészárosok céhe például erőszakkal elkobozta a rácoktól a húst, de a tanács utasítására a kárt végül megtérítette.121 Buda város magyar lakossága a Horvátvárosban, a Tabánban és Újlakon élt nagyobb létszámban. Nehéz feladatra vállalkozik, aki a magyar lakosság létszámának pontosabb becslését tűzi ki céljául, mivel a tanácsülési jegyzőkönyvekből egyértelművé válik, a város német anyanyelvű tisztségviselői gyakran nevezték a hangzásuk alapján magyarnak tekinthető személyeket is rácnak. Az 1704-1707 közötti időszakban alig néhány vélhetően magyar személy szerzett polgárjogot, a budai magyarok többsége előjogok nélküli városlakó volt, elsősorban föld- és szőlőműveléssel, halászattal, fuvarozással, kereskedelemmel foglalkoztak. Létszámukhoz képest a város közigazgatásában mind Budán, mind Pesten alig jutottak szerephez. Pesten egy magyar taná117 Gárdonyi 1916. 498., II. 604-606.; Nagy I. 1957. 59. 118 Más adatok is bizonyítják, hogy a rácok fontos szerepet játszottak a borkereskedelemben. Pl. idegen borok behozatalának tilalma a rácok számára Jk. 443. sz., 1051. sz., 1053. sz. 11') Jk. 1061. sz., 1134. sz. 120 Jk. 526. sz., 396. sz. 121 Jk. 39. sz. 31
