Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)
Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban
fel, akiket egykori császári tisztek irányítottak, az ágyúkhoz pedig tapasztalt tüzérmestert alkalmaztak. 1706-ban csak a szüretelők védelme 290 forintjába került a városnak.69 A határ őrzésére felfogadott fegyveresek bérének fizetéséhez a jezsuiták is jelentős összeggel - 1706-ban például 150 forinttal - járultak hozzá.70 Az ellenség feltartóztatását szolgálták a különböző sáncok, sáncárkok, melyek kiépítését a nevezetes 1705 májusában történt kuruc rajtaütés után kezdték meg a külterületeken. 1706-ban a Sváb-hegy és a Rókus-hegy között készült sáncárok, egy másik a vízivárosi városfaltól - von Wilfersheimb téglaégetőjétől (mai Moszkva tér) - a szőlőkkel borított lejtőkön át a jezsuiták majorságáig. E munkákért 50 forintot fizetett ki a város.71 1706-ban a fegyveres őrségre, az említett két sánc létesítésére, valamint a város számára vásárolt puskaporra 440 forintot adtak ki, ami az összes telekkönyvi kiadások tizedrészének felelt meg, a védelemre költött kiadások a következő évben sem változtak jelentősen.72 Minden évben bővítették a határban kialakított sáncrenszert, de a korábbi években létrehozott védelmi vonalak karbantartásáról sem feledkezhettek meg.73 74 Buda városrészei közül leginkább Újlak szenvedte meg a kurucok támadásait, legtöbbször az e külvárossal határos legelőkről hajtották el az állatokat. 1705 tavaszán a városi tanács határozattal igyekezett elejét venni annak, hogy összecsapás esetén az újlaki férfiak harc helyett tömegesen a védettebb városrészekbe meneküljenek. A tanácsosok csak a gyermekek és az asszonyok menekülését engedélyezték, az életerős férfiakat házuk és telkük elkobzásának terhe mellett igyekeztek maradásra bírni. Egy két évvel későbbi adat azonban arról tanúskodik, hogy a lakosság egy része a tulajdonánál többre becsülte az életét.71 Az újlakiak futását tiltó határozattal egy időben, 1705 májusában elrendelték a hegyekből a városba vezető utak eltorlaszolását.75 Ez év őszén, Pfeffershoven altábornagy parancsára a városrész védelmére Óbuda felé a Dunától a Császárfürdőig sáncárkot ástak. A sánc éjjel-nappali őrzéséről Franz Scharl bíró vezetése alatt a felfegyverzett újlaki polgárok gondoskodtak.76 1707 augusztusában a tanács hozzájárult ahhoz, hogy az újlaki sáncon kívül eső házak tulajdonosai lebonthassák a lakóházaikat, s a védősáncon belül egy másik házat kaphassanak a városrészben oly sok éve üresen álló házak közül.77 69 BFL IV.1009.i. Telekkönyvi számadások. 1706. 70 BFL IV.1009.Í. Telekkönyvi számadások. 1706. 71 BFL IV.1009.i. Telekkönyvi számadások. 1706. 72 BFL IV. 1009.i. Telekkönyvi számadások. 1706., 1707. 73 BFL IV. 1009.i. Telekkönyvi számadások. 1707. 74 Jk. 343. sz„ 1421. sz. 75 Jk. 343. sz. 76 BFL IV.1007.c. Templomi számadások, l.d. Újlak. 1705—1731. Beschreibung. 77 Jk. 1421. sz. 24
