Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)

Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban

vember 29-én mégis határozatban kellett figyelmeztetnie a tanácsnak a rácok bíráit, hogy tudtuk nélkül tilos adót kivetniük a lakosságra. A két rácbíró nem engedelmeskedett, s a lakosságtól beszedett összegből semmit sem fizetett be a város közös kasszájába, ezért mindkettejüket áristomba vetették.45 A Rákóczi-szabadságharc alatt a városrészek bírái és esküdtjei feleltek városrészük polgári védelmének megszervezéséért.46 A városrészek bíráit és esküdtjeit a Belső Tanács kiküldöttjeinek - általában két tanácsos47 -jelenlétében a helyi közösség választotta. Az új bíró esküt tett a Belső Tanácsnak és a helybéli közösségnek is, a városrész lakossága pedig ugyancsak engedelmességet fogadott új vezetőjének.48 A városrészek bírái és esküdtjei munkájukért fizetést kaptak, s különféle kedvezményekben részesültek,49 sértegetésük és bántalmazásuk hatóság elleni erőszaknak számított. A jegyzőkönyvekből, bár az egykorú forrásokban rangkülönbségről nem esett szó, megállapítható, hogy a vízivárosi bírót a többieknél nagyobb tekintély övezte.

A városi kvártély mester (Quartiermeister), Wolf Heinrich Bösinger tanácsos szervezte meg a Budára vezényelt katonák elszállásolását, foglalkozott a beszállásolást érintő vitás ügyekkel, kifizette a szállásadókat. A katonák természetbeni ellátmányának előteremtésében az alkamarás volt a segítségére.50 Feladatkörébe tartozott a saját lakással nem rendelkező városi alkalmazottak elhelyezése is.

A város megbecsült - előbb-utóbb a Külső vagy a Belső Tanács tagjai között helyet kapó51 - tisztségviselői közé tartoztak a fertálymesterek (Viertelmeister), akik a tanács határozatait közvetítették a lakosság felé. Legfontosabb tevékenységüknek a lakosság összeírását, a személyekre lebontott adókivetés elkészítését és a beszedés felügyeletét — az adózóktól a strázsamester és a tanácsszolga szedte be a pénzt52 - tekinthetjük. Buda két városrészét, a Várat és a Vízivárost, fertályokra, „kerületre” osztották fel, ezek élén álltak a fertálymesterek, akik mellé a fiatalabb polgárok köréből egy-egy segítőt (Adjunct) rendeltek ki.53

A rendészeti feladatokat ellátó strázsamesterekről már esett szó, az ő felügyeletük alá tartozott az áristom vagy más néven a fogda. Az ide került személyek nem váltak becstelenné, így szabadulásuk után polgárok és céhtagok maradtak. A strázsa45 Jk. 1047. sz., 1126. sz.

46 A vízivárosi bíró és esküdtek 1704 elején az őrségállítás és a tartalékosok toborzásának terhe miatt panaszkodnak. Jk. 21. sz.

47 1 706 nyarán a tabáni ortodoxok bíráját a városi szindikus jelenlétében választották meg. Jk. 845. sz., 758. sz.

48 Jk. 758. sz.

49 1 705 januárjában például a vízivárosi bíró és az esküdtek felmentést kaptak az adókivetés alól. Jk. 244. sz.

50 Jk. 263. sz.

51 1705-ben a Külső Tanácsból Johann Sprenger Bösinger-pártisága, Hausrucker pedig idős kora miatt maradt ki. Jk. 314. sz.

52 Jk. 771. sz.

53 1 705 márciusában összesen négy fertálymesterről van szó a jegyzőkönyvekben, áprilisban négy főt neveznek ki erre a tisztségre a Várban. Jk. 281. sz., 342. sz.

20