Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)

Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái

Sauttermeister, Zaunockh, W. Bösinger, Wähler és a Külső Tanács

1250. (VI. 462-463.) Felolvassák a közelgő polgármester-választásról kiadott uralkodói rendeletet (Mandatum Regium), melynek értelmében ismét királyi biztos jelenléte nélkül tarthatják meg a választást.

1707. április 23.

Sauttermeister, Zaunockh, W. Bösinger, Wähler, Eckher

1251. (VI. 463.) Lorenz Scher halász polgár nem tartotta be az árszabást (die Satzung der Fische), hanem drágábban adta el a halat, ezért áristomba vetették és a Szentháromság-oszlopra fizetendő 6 forint bírságot szabtak ki rá.

1252. (VI. 463^164.) Stoinics Lukács horvátvárosi bíró azt vallja, hogy az előző pünkösdkor409 a temető végi házacskában lakó asszonyhoz, Urbán Pálnéhoz ment és magyarul kérdezte tőle, mit akar a kis házával csinálni. A nő azt mondta, hogy nem tudja, de nem maradhat itt tovább. Mikor a bíró tovább kérdezgette, az asszony végül elmondta, hogy a sírásó kiássa a halottakat, a koporsókat elégeti vagy eladja, ahogyan néhány koporsót a kapu mögött és a földön is találtak. Egy asszony 8 garasért vásárolt egy kis koporsót.

Philipp Mayer éjjeliőr és sírásó (Nachtwächter und Todtengraber) tagadja a vádakat. Csak akkor hantolt ki régi sírokat, amikor új sírt kellett ásnia. A minap talált egy koporsót, de a csontokat (Bainer) ebből kivette, s csak utána adta el egy öregasszonynak a vízi vámházba (ins Wasser Mauthner Hauß). Úgy gondolja, semmit sem csinált titokban, s jogtalanságot sem követett el.

Joseph Pamperl, a másik éjjeliőr és sírásó ugyancsak elismeri, hogy a kiásott régi koporsókat, melyekben a csontokon kívül semmi más nem volt, kivették és elégették. Új sírt azonban ő soha nem bolygatott meg. Nem lehet rábizonyítani, hogy friss sírt nyitott fel, de most Isten és a földkerekség előtt bevallja, hogy Philippnek mindig segített a koporsókat épségben kiemelni, mert a szegényeknek eladták. A társa nemrégiben ismét eladott egy koporsót 8 garasért egy szegény asszonynak.410

1707. április 18.

409 1 706. május 23.

410 A peranyag mellett található a zsidó Veit Hirschel és mások vallomása arról, hogy 1700-ban elhunyt felesége sírját a temetés után nem sokkal szétdúlták és kifosztották. Az ügyben 1700-ban már vizsgálatot folytattak. Az asztalosok által mellékelt szakvélemény szerint a talált koporsók faanyaga alig néhány hónapja került a földbe. A nevezett sír kifosztásával is a regesztában megnevezett sírásókat vádolták meg. BFL IV. 1014.b. 3.d.1707. április 23. Az ítélet nem maradt fent, de a szentségtörésre való tekintettel igen súlyos lehetett.

208