Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)

Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban

adó, hegyvám, tized), s szabta meg a szüret menetét, illetve döntött a szüretelőknek járó munkabérekről. Buda Telekkönyvi Hivatala a városházán kapott helyet. A munkát Rüdiger Kaspar Keppeler, az első telekkönyvi igazgató irányította. Minden telek- könyvezéssel vagy ingatlannal kapcsolatos vitát ő terjesztett a tanács elé, a határozataikat foganatosíttatta, s kérésükre szakvéleményt adott. A telekönyvi igazgató irányítása alatt, a többi városi hivatallal összevetve, nagy számú állandó alkalmazott dolgozott. A város első földmérője, Johann Hölbling építőmester, a hivatal felállítása után megkezdte a budai telkek általános felmérését (1707: Vár, Víziváros, Horvátváros), határviták esetén szakvéleményt adott, s különböző mérnöki feladatokat látott el - pl. megtervezte a határban a kurucok elleni sáncokat és kimérte a nyomvonalukat -. A telekkönyvi köteteket egy kezelő vezette, aki a telekkönyvi írnokkal együtt a hivatal elkülönített irattáráért is felelt.38 A Telekkönyvi Hivatalhoz tartoztak a határban rendészeti feladatokat ellátó, s a különböző díjak beszedésében, a fizetés ellenőrzésében fontos szerepet játszó lovas kerülők, gyalogos kerülők, hegymesterek és csőszök. A kerülők ellenőrizték, hogy sem külterületen, sem pedig belterületen ne építkezhessenek engedély vagy a szokásos díjak befizetése nélkül. Felügyelet alatt tartották a csőszöket és a városi szőlőben dolgozó napszámosokat.39 Az állandó alkalmazottak mellett a Telekkönyvi Hivatal hosszabb-rövidebb időre idénymunkásokat is felfogadott. Ezek közé tartoztak a fegyveres őrök, a napszámosok és a rác tolmács szüret idején.4" Elhúzódó vagy kényesebb vitás ügyekben a tanács nem elégedett meg a telekkönyvi igazgató által felállított szakértői bizottsággal, hanem maga jelölt ki egyes személyeket saját kebeléből vagy a Külső Tanácsból.

A város rangemelése lehetővé tette saját egészségügyi személyzet alkalmazását. Hivatali utasítás hiányában sem a városi orvos, sem a bába pontos feladatköre nem ismert. Az orvos látta el a városi szegényeket, s a tanács felszólítására a bábával együtt szakértői véleményt állított ki a szakterületét érintő ügyekben. Buda első városi orvosa a császári katonaság orvosa, Lorenz Stocker volt, aki később a pestisről és a budai hévizek gyógy hatásáról írt tudományos értekezéseivel szerzett magának tudományos hímevet.41 A vagyontalan betegek, szegény rászorulók gyógyításáról és ellátásáról a Budai Kamarai Adminisztrációtól átvett úgynevezett Városi Kórházban (Burgerspital) gondoskodtak. A létesítmény pénzügyi igazgatását a kórház felügyelője, az egészségügyi tapasz38 Az irattár alapját képező huszonkét telekkönyvi kötetet, az aktákat, végrendeleteket, házassági szerződéseket, adásvételi szerződéseket, jelentéseket a Budai Kamarai Adminisztrációtól vették át. BFL IV.1009.g. 35. köt. Inventárium 1705-1731. 2-6., IV.1009. Telekkönyvi számadások 1707.

39 A korábbi gyakorlatban az Überreither és az Übergeher fordítása egységesen kerülő volt, ez azonban nem tükrözi megfelelően a két pozíció közötti különbségeket. A korábban (1704) még főcsősznek nevezett lovas kerülő fizetése a gyalogos kerülőkének kétszerese (évi 100 forint) volt, ez az összeg meghaladta a telekönyvi írnok járandóságát (évi 96 forint). A lovas kerülő a helyettes lovas kerülő (Adjunct), a gyalogos kerülők, csőszök, hegymesterek felettese volt. BFL IV.1009.Í. Telekkönyvi számadások 1707.; Jk. 409. sz., 591. sz.

40 Rác tolmács alkalmazása szüret idejére: BFL IV. 1009.i. Telekkönyvi számadások 1707.

41 Lorenz (Laurentius) Stocker művei: Scutum de Peste, Ofnerischer Pest-Schild, Thermographia Budensis. Weszprémi 1960. 360-363., Gortvay 1953. 141., Némethy 1879. 333.

18