Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)

Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái

1125. (VI. 415.) Hans Georg Götz benyújtja magyarázatát (Erleütherung) az elhunyt Simon Lekowitz hagyatékáról készített számadásához. Ezt közük Johann Leopold von Schwingheimbbal, az ügyben kijelölt meghatalmazottal.

1126. (VI. 415.) Elrendelik a két rácbíró áristomba vetését, mivel a tanácsosok előzetes tudomása nélkül adókivetést hajtottak végre és a beszedett összegből semmit sem fizettek be a városnak.

1127. (VI. 415^117.) A tanács harmadik alkalommal tart kihallgatást Gerardin és az elhunyt Grossbardt veszekedéséről. Most Jakob Pöll budai fuvaros polgár tesz vallomást az ügyről. O azt hallotta, hogy a két vitás fél Grossbardt feleségéről beszélt és ezen vesztek össze. Úgy értesült, hogy az elhunyt azért neheztelt meg Gerardin tímárra, mert az felmászott az ő feleségéhez a falra és onnan nézte a kurucokat a pesti mezőn. A dolog bosszantotta Gerardin feleségét is, aki gyakran mondogatta a férjének, hogy már megint Grossbardt feleségénél volt. Egyik pénteken Gerardin egész nap böjtölt, Grossbardt pedig vele, a tanúval evett-ivott és a tímárt bosszantotta, aki időnként figyelmeztette, hogy hagyja nyugton. Amikor Grossbardt ököllel mellbe vágta, akkor mozdult Gerardin. Üstökön ragadta bosszantóját és a földhöz vágta, majd hátra ment leülni. Grossbardt azonban továbbra sem nyugodott, újabb verekedést provokált. Másnap Grossbardt elment a felcserhez az átélt harag miatt dupla beöntést (Doppeltspurgation) kérni. A beavatkozás után azonban már nem tudott felállni, s nem tartotta be, mit tilos ennie vagy innia. Száj- betegséget (ein Mangl am Maull) kapott, megharapta a felcser ujját, aki szétfeszítette a száját, ezután pedig erősen feldagadt a feje. Végül mégis egyezséget kötött Gerardin tímárral a tanú, a pesti ácsmester Joseph Maurer jelenlétében. Gerardin kárpótlásként 2 font viaszt és két misét ígért az elhunyt Grossbardtnak. A tanú azt is elmondja, hogy Grossbardt egyáltalán nem fogta vissza magát, vedelte a bort és disznóhúst evett, majd hamarosan meghalt. Michael Kinzel ebben az ügyben semmit sem tud mondani, kivéve, amit Pölltől hallott.

1128. (VI. 417.) A tanács Dionysius Kundorffnak von Wilfersheimb ellen követelés miatt indított ügye folyamatban tartása mellett dönt.

1129. (VI. 417.) Von Wilfersheimb Dionysius Kundorffal szemben a követelés elrendelését kérelmezte. Az ügyet az előző napirendi pont szerint folyamatban tartják.

1130. (VI. 418.) Adam Preininger néhány kereskedő miatt a tanácshoz fordul, mivel azok zavarják őt a szabómesterség űzésében. Az ügyet ismét kiadják és felszólítják a kérelmezőt, hogy a következő tanácsülésre mellékeljen egy kimutatást azokról a dolgokról, amelyek miatt kár éri.

1131. (VI. 418.) Johann Valentin Werner tanácsos szeretné, ha az elhunyt Unger Buda város közösségére hagyott boltját az ár letétele ellenében gyógyszertár építése céljából neki jutattnák. A tanács azt a döntést hozza, hogy a kezdeményező Werner maga beszéljen a következő tanácsnapon Unger asszonnyal.

1132. (VI. 418.) Michael Perkovic 125 forinttal tartozott a zsidó Joachim Bürgelnek, aki a tartozás fejében már 17 akó bort elfogadott. A tanács elrendeli, hogy az adós a tartozás többi részét a következő szüretig rendezze, különben a hitelező jogosultságot kap a szüretre.

192