Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)
Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban
ügyek vizsgálatára kirendelt bizottságokba.25 Ebből a testületből kerültek ki a Belső Tanács tagjai (1707-ben Schmidt és Wieser), ha valamiért üresedés történt. Budán az első, 1705-ben felállított Külső Tanács tagjai között találjuk a város igazgatásában fontos szerepet betöltő Wenzel Hirschel és Veit Hueber fertálymestereket,26 Peter Laux városi alkamarást, Franz Kokall városi vámszedőt, Johann Langhanser vízivárosi bírót, Andreas Wieser szószólót, Wolf Brunner vízivárosi strázsamestert, s a kancellista Augustin Schmidtet.27 A budai Külső Tanácsban, a pestihez hasonlóan, az iparosok kerültek túlsúlyba, ám míg a Duna bal partján fekvő városban a vendéglátó- iparral kapcsolatos foglalkozások képviselői alkottak jelentős számú csoportot, addig a jobb parti városban ez inkább az építőiparral foglalkozókról mondható el.28 1 705-től e szűk elitréteg-a Belső és a Külső Tanács - tagjai csaknem korlátlan hatalommal rendelkeztek a város beléletét érintő kérdésekben, s legfelsőbb szinten, mint a városi intézmények vezetői, ők felügyelték döntéseik végrehajtását. A fontos tisztségek betöltői közül egyedül Rüdiger Kaspar Keppeler, a Telekkönyvi Hivatal vezetője - 1705 decemberéig alkamarás és pincemester, a városi szőlők felügyelője - és árvaszámtartó nem került be egyik tanácsba sem. A polgárkönyv adatai szerint Keppeler 1711-ig nem rendelkezett polgárjoggal,29 30 talán ez állhatott a háttérben. Ha ez a feltételezés helytálló, akkor a város vezetősége ebben az esetben szakmai alapon kivételt tett és az egyik tanácsos helyett az elismert gazdasági szakembert bízta meg a városi jövedelmek szempontjából létfontosságú Telekkönyvi Hivatal megszervezésével és irányításával. Ennek az állításnak azonban ellentmondani látszik, hogy Keppelert 1705 december végén a polgárság szószólójának nevezték ki. 11 Nem nagy a valószínűsége, hogy a polgárok közösségét egy polgárjoggal nem rendelkező személy képviselte volna. Az 1703. évi kiváltságlevélben biztosított jogkörökben döntési jogosultsággal egyedül a tanács rendelkezett. A különböző városi hivatalok képviselői csupán véleményt nyilvánítottak és végrehajtották a tanácsi határozatokban foglaltakat. A városi tanács hatáskörébe tartozott a polgárok felvétele, az adókivetés, a városi rendeletek alkotása, valamint a bíráskodás polgári és büntetőügyekben.31 1708 nyaráig, az első budai bíró (Johann Zaunockh) megválasztásáig, a peres ügyek is a tanács előtt zajlottak a polgármester elnöklete alatt, így a tanácsülési jegyzőkönyvek egyben bírósági jegyző25 Jk. 752. sz., 818. sz. 26 Dümmerth Dezső kutatásai szerint a Külső Tanács tagjai Pesten is voltaképpen tanácstagságra alkalmas személyek, többségük az iparosok közül került ki (negyedük a vendéglátóiparban volt érdekelt), s tisztségüknél fogva ide számítja még a fertálymestereket is. Dümmerth 1968. 160. 27 Jk. 2. sz., 413. sz., 552. sz., Augustin Schmidt közel egy évtizede dolgozott a Városi Kancellárián. 28 Dümmerth 1968.160.,Jk. 314. sz., A budai Külső Tanács tagjai közül Johann Georg Götz ács, Peter Laux és Konrad Karr üvegesek, Johann Hölbling építőmester. 29 Illyefalvi-Pallos 146. 30 Jk. 552. sz. 31 A városi bíráskodásról, a bírósági szervezetről és személyzetről kimerítő áttekintést nyújt BÓNIS György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után (1686-1708) című munkája. (Továbbiakban: BÓNIS 1962.); A tanácsülési jegyzőkönyvek regesztázához felhasználtuk Bónis Györgynek az említett kötetéhez készített, a BFL-ben őrzött cédulaanyagát. 16
