Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)
Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban
esztendőben a hadiszerencse a kurucoknak kedvezett, kezükben voltak a bányavárosok, megszerezték Tokajt, Károlyi Sándor csapatai átkeltek a Dunán, majd Pápán és Sopronon át Szombathelyig jutottak. Húsvét idején Károlyi seregei Bécs alatt portyáz- tak, de alvezérei eljutottak a Dráva környékére. 1705 elején a kurucok ismét Bécs környékén jártak, ahol falvakat égettek fel. A kurucoknak a Dunántúlért folytatott harmadik hadjárata márciusban ugyan sikertelenül végződött, de Alsó-Magyarorszá- gon megszerezték Modor, Szentgyörgy és Bazin városokat, valamint a Csallóközt. Ősszel Bottyán János csapatai, miután a császári seregtestek többsége Erdélybe vonult, lerohanták a Dunántúlt, Bercsényi pedig embereivel ismét a császári főváros közelében állomásozott. Valamivel békésebb időszak csupán a béketárgyalások idején, 1706 április-júliusában köszöntött be, majd Rabutin erdélyi kivonulását követően a harcok ismét kiújultak. 1707-ben a hadiesemények súlypontja az év túlnyomó részében a Dunántúlra helyeződött, s csak az idő utolsó egyharmadában került át Erdélybe. Röviden összefoglalva, a kötet tárgyát képező időszakban katonai szempontból a kurucok bizonyultak eredményesebbnek, 1707 júniusában a Habsburgok trónfosztásának kimondásakor minden tekintetben kedvezőbb helyzetben voltak, csaknem az egész országot kézben tartották.2 Buda város jogállásának megváltozása és a következmények Hosszas előkészítő munka, végeláthatatlan egyeztetések után Buda, Pest, Székesfehérvár és Esztergom 1703 őszén szabad királyi város rangjára emelkedett.3 A kiváltságokat tartalmazó, 1703. október 23-án kiállított Diploma Leopoldinumbm az uralkodó megerősítette Buda régebbi privilégiumait, s biztosította a város számára, hogy területén közigazgatási, polgári és büntetőügyekben teljes joghatóságot gyakorolhasson, ehhez kapcsolódott továbbá a statútumalkotás és a vásárbíráskodás joga. Szabad királyi városként védelmet élveztek a lakók más idegen, akár katonai, akár más állami hatóságok beavatkozásai ellen. Az uralkodó a kiváltságok életbe léptetésének feltételéül szabta az újszerzeményi területen (Neoaquistica Commissio) fekvő négy városra kiszabott fegyverváltság (jus armorum) teljes megfizetését. A bécsi Udvari Kamarának alárendelt Budai Kamarai Adminisztráció (Offner Kamerái Administration), mivel a városoknak biztosított új kiváltságok következtében jelentős veszteség érte, igyekezett akadályozni a városi joghatóság kiépülését, s bizonyos területeit minél tovább saját ellenőrzése alatt tartani. Buda számára a legnagyobb csapást a most már a várost illető jövedelmek átadásának késleltetése okozta. A gyors megtérülés reményében a budai tanács a kiváltságok megszerzésének elősegítésére lehetőségeihez mérten túlköltekezett, így a közel fél éve elzártságban élő város 2 Asztalos 2006. 185-186., 190-191., 205. 3 E folyamatról, valamint Buda és Pest különböző kiváltságainak részletes ismertetéséhez lásd: Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig. (Továbbiakban: Kenyeres 2006.) 10
