Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása I. 1526-1867 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2004)

Bevezetés

pl. a bécsi képzőművészeti akadémiáról és az ottani politechnikumból, valamint 1850 után már az egyetemről is. Összességében ózonban csak a beiratkozok 32%-ánál ismerjük a vallási adatokat és ezeket foglaltuk össze a 10. táblázatban. A tényleges arányokat egyéb adatok segítségével csak becsülni tudjuk ezért részletesebb elemzésbe itt nem bocsátkozunk.

Bizonyos, hogy Pest és Buda lakosságának többsége a kiegyezés előtt római katolikus volt, s ez különösen Buda városa esetében volt meghatározó. A katolikusok aránya tehát nyilvánvalóan nagyobb, mint a táblázatban szereplő 14%, véleményünk szerint elérheti az 55-60%-ot is. Szakválasztásukban éppen nagy számarányuk miatt nincs speciális jellegzetesség, csaknem minden szakon az átlagnak megfelelően képviseltetik magukat.

A táblázatban a hallgatóság sorai közt 14%-ot neveznek a források izraelitának, de számításaink szerint arányuk feltehetően elérte a 25%-ot. A legelső jelzett zsidó hallgató 1789-ben, tehát nem sokkal II. József zsidó rendeletének megjelenése után iratkozott be Óbudáról a Bécsi Képzőművészeti Akadémián és a budapesti zsidóság részvétele a peregrinációban 1817 után már folyamatos, s a reformkortól kezdve intenzíven emelkedett. Pályaválasztásukban két szakma dominált, 27%-uk sebészi, majd orvosi pályára készült, csaknem 25%-uk pedig a mérnöki hivatást választotta. E hallgatók között igen magas a művészeti pályára készülők száma, 12,5%. Ezzel majdnem azonos a kereskedelmet tanulók aránya, 12,3%. Megemlíthető még, hogy 9,2%-uk a bölcsészettudományi karokra iratkozott be külföldön.

Az egyéb felekezetek aránya nagyon csekély a budapesti peregrinusok között. Az evangélikusok száma csak kevéssel lehet magasabb a táblázatban jelzettnél, s ugyanez igaz a néhány magyar reformátusra is. A 18. század végéig még a szerb közösség néhány tagjával is találkozhatunk a peregrinusok között.

28